Aki azt kérdi tőlem: „használjunk-e idegen szavakat?”, azt arra szoktam kérni: mondja meg előbb, hogy „együnk-e gombát?”. A kérdés ugyanis, bármilyen világosnak tűnik, rosszul van feltéve.

Ha azt mondom: „A televízió riportere csak kommentálja a futballmérkőzést, rádiós kollégájának viszont narrátorként kell érzékeltetnie”, valószínűleg mindenki megérti, pedig több benne az idegen szó, mint a magyar. Hiába magyarázzák viszont nekem, hogy „Vágathajtásnál a jövesztésnek fontos feladata a meddő leválasztása”, aligha tudom: miről beszélnek ezekkel a csupa magyar szavakkal. A szó választhatóságának tehát nem az a fő szempontja, hogy milyen származású, hanem hogy adott helyzetben segíti-e a megértést, vagy éppen gátolja.

Nos, az akkumuláció, a likviditás, a volumen, aztán az imázs, a szlogen és egyre több társa, nem azért zavaró, mert idegen eredetű, hanem mert a többség számára bizonytalan a jelentése. A toleranciá-nak még a kimondása is nehéz; már el sem mosolyodunk, ha így halljuk: tolarencia. De ami fontosabb: még aki érti, azt is félrevezeti. Legtöbben türelem-nek értelmezik, hogy el kell tűrnünk a többi embert is. Ha magyarul kellene mondanom, nem engedve elhomályosítani az értelmét, én bizony inkább ezt használnám: megértés, együttérzés, esetleg: veleérzés. Ez fejezné ki azt, hogy a másiknak is megadom, amit elvárok tőle; hogy ugyanolyannak nézem őt is, mint magamat.

Kombájn avagy arató-cséplő gép

S miért ne lehetne felhalmozás az akkumuláció, ha tevékenység, és felhalmozódás, ha spontán folyamat! S miért ne nevezhetnénk a second hand shop-ot annak, ami: használtcikk-üzlet-nek! Félünk, hogy megtudják: tulajdonképpen micsoda?!

Az anyanyelvi szónak, ha elemekből rakódott össze, megfejthető belőlük a jelentése. A mezőgazdász-ról mindjárt tudni: mi fán terem. Az agronómus-t még kimondani is nehéz volt, azért lett belőle agrimónus-tól ugrómókus-ig sok minden. S persze a kombájn-ról is meg kellett tanulni, hogy nem kombány; meg azt is, hogy mire való. Az a megnevezése viszont, hogy arató-cséplő gép, ezt azonnal elárulja, s a kiejtésével sem kell küszködni.

Tótfalusi István: Idegen szavak alapszótára 4500 idegen szó magyarázata

De az anyanyelvi szó néha félrevezet. Mert – mondjuk – a bányakombájn már nem arat, nem is csépel. S a komputer-ek újabb családjára is egyre kevésbé illik az a megnevezés, hogy számítógép, hiszen az adattároló és -feldolgozó szerepük van erősödőben. – S olykor sem az idegen, sem a magyarított szó nem megnyugtató. A kommunikáció szót egyebek közt így próbálták magyarítani: gondolatközlés. Pedig tartalma nemcsak gondolati lehet, hanem érzelmi és akarati is; és korántsem a közlés a lényege, hanem a csere, a kölcsönösség, az oda-vissza irányú egymásra hatás. Akkor már jobb az idegen szó. Csak nem szabad visszaélni vele. Mert például ebben az összetételben: tömegkommunikáció, az a sejtetés rejlik, hogy a sajtó, a rádió, a televízió „eszmét cserél” a tömegekkel. Pedig dehogy! Nagyon is egyoldalúan hat: információt szolgáltat. Valódi neve: tömegtájékoztatás.

Tehát éljünk magyar szavakkal, ha megfelelőek, de használhatjuk az idegent, ha az pontosabb. A fontos: hogy ne éljünk vissza egyikükkel se!

Deme László

Az írás eredeti megjelenésének helye: Kedves Hallgatóim! Válogatás a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című műsorából (Balázs Géza, Bencédy Jószef, Deme László, Fábián Pál, Grétsy László, Szathmári István), TINTA Könyvkiadó, 2013.

A Nyelvművelő levelek sorozat korábbi bejegyzései:

• „A rádió” hangja
• Logika és nyelvhasználat
• Felesleges vagy hatástalan-e a nyelvművelés
• Nyelvi túlbiztosítás
• Nyelvjárási beszéd
• Barangolások Erdély helynevei között
• Idegenszerűségek a magyar nyelvben
• Szóhasználati kötöttségek
• Egyszerű vagy összetett mondat?
• Hogyan kell verset írni?
• Egy jottányit se!
• Ami vagy amely
• Nyelvünk hervadó virágai
• Félrekapcsolások
• Toldalékhiányok
• Győrben vagy Győrött?
• Ezzel vagy evvel?
• Aranybánya vagy rozsdatemető
• Hány magyar nyelv van?