Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Megszületett a világon is egyedülálló Tulajdonságszótár

Interjú Dormán Júlia pszichológussal és Kiss Gábor lexikográfussal

Az alábbi interjú eredeti megjelenési helye: librarius.hu 2015. 04. 30. A napokban jelent meg a magyar egynyelvű szótárairól híres TINTA Könyvkiadónál a Tulajdonságszótár, amelyben alcíme szerint 3150 személyleíró szó magyarázata és ellentéte, valamint fogalomköri csoportosítása található. Ebből az…

Tovább olvasom

Becsapós magyar szavak nyomában

A Nagy magyar tájszótár izgalmas olvasmány az anyanyelv iránt érdeklődőknek

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Hírlap 2021. június 7. hétfő. Több mint ötvenezer szócikket tartalmaz a Tinta Könyvkiadónál nemrég megjelent Nagy magyar tájszótár, amelynek anyagát Kiss Gábor főszerkesztő irányításával húsz regionális tájszótárból, két általános magyar…

Tovább olvasom

Igazi élmény a Nagy magyar tájszótárt bárhol felnyitni

Gondolatok 55 000 tájnyelvi és archaikus szó magyarázatát olvasgatva

A tájszótárak jelentőségét sokan és sokszor megemlítik, de a következők – bár egy kicsit tudományos nyelven megfogalmazva – mindenképpen szót érdemelnek: A nyelvtudomány területén egy ilyen szótár alapvető forrása a nyelvjárástani, a szótörténeti-etimológiai, a szóföldrajzi, a szójelentés- és…

Tovább olvasom

Népies növénynevek

A népies növény- és állatnevek számos tudományágat érdekelnek. Elsősorban persze a természettudományt, mert még sok növénynek és állatnak van a nyelvújítás korából származó rossz magyar neve, melyeket könnyen lehet szebbnél szebb, sokszor alkalmasabb, mindamellett igazán költői nevekkel…

Tovább olvasom

A földikutya népi elnevezései

A földikutyafélék (Spalacidae) a rágcsálók rendjében az egérszerűek alrendjébe tartozó család. Közép- és Dél-Európától a Kaszpi-tóig terjedő területek lakói. A föld alatti életmódhoz alkalmazkodtak, kártékonynak számítottak (Schmidt 1987: 10–11), de az etnozoológiában a rosszul számontartott állatok…

Tovább olvasom

A dialektológiai ismeretek oktatásának hasznosságáról nyelvész szemmel

Márku Anita írása eredetileg az Anyanyelv-pedagógia folyóirat XIII. évfolyamában, a 2020. évi 3. számban jelent meg. Parapatics Andrea: A magyar nyelv regionalitása és a köznevelés. Tények, problémák, javaslatok Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 209. Budapest, TINTA Könyvkiadó, 2020136…

Tovább olvasom

Nyelvjárások, tájszólások

A nyelvek világában III.

Mindenki, aki csak egy keveset is járt már szülőfalujának határán túl, tapasztalhatta, hogy bár a szomszédos falvak lakóinak beszéde általában nagyon hasonló, többnyire mégis van köztük némi különbség: egy kissé másképpen ejtenek egy-egy szót, másképpen neveznek megy egy-egy tárgyat. Aki pedig már…

Tovább olvasom

Az egyedileg készített régi tárgyak dicsérete

Ismerjük meg a népi cserépedények formáját, nevét

(A bejegyzés végén Sipos Juli keramikus bemutatkozása olvasható) A nyáron az Alföld közepén lévő Nagyszénáson töltöttem néhány csodás napot a Szénás vendégházban. A vendégház nyári konyhája valóságos falumúzeum volt, kedvem kerekedett lefényképezni az ott látható népi fazekas edényeket. Aztán…

Tovább olvasom

Nem csak szótárban élnek a nyelvjárások

Nyelvészportrék XII. Beszélgetés Kiss Jenővel

Daniss Győző interjúja Vonaton, távolsági buszon, hazai üdülésünk idején vagy éppen máshová költözésünkkor gyakran találkozunk „furcsa” beszéddel. Egy-egy szót kivéve értjük is, amit mások efféleképpen mondanak. És tudjuk, hogy a szöveg valamilyen tájszólásban hangzott el. De – ha fintorog is…

Tovább olvasom

Kincs a szókincs

Nyelvészportrék XI. Beszélgetés Kiss Gáborral

Az interjút Daniss Győző készítette. Emberré válásunk kezdeteitől máig többféle módon, eszközzel kommunikálunk egymással: gesztussal, mimikával, rajzzal, füst- és hangjelekkel, plakátok képével, közlekedési táblák szimbólumaival – főképpen pedig kimondott és leírt szavak tömegével. Ez utóbbiakról –…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása