Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Az idegen szavakról

Nyelvművelő levelek XX.

Aki azt kérdi tőlem: „használjunk-e idegen szavakat?”, azt arra szoktam kérni: mondja meg előbb, hogy „együnk-e gombát?”. A kérdés ugyanis, bármilyen világosnak tűnik, rosszul van feltéve. Ha azt mondom: „A televízió riportere csak kommentálja a futballmérkőzést,…

Tovább olvasom

Aranybánya vagy rozsdatemető

Nyelvművelő levelek XVIII.

Napjainkban mindenkit a jövő foglalkoztat. Én most mégis a múltra irányítom figyelmüket. Csaknem hetven éve, 1948-ban indult meg az a több évtizedes munkálat, amely a magyar nyelvjárások akkori állapotát igyekezett felmérni és rögzíteni. Húsz évre rá, 1968-ban jelent meg A…

Tovább olvasom

Evvel vagy ezzel?

Nyelvművelő levelek XVII.

Magyar Lívia mikóházi pedagógus leveléből idézem: „Rádióban, televízióban számtalanszor hallani, közéleti személyiségektől is, az evvel, avval kifejezést. Szerintem ezek helyes ragozása így hangzik: ezzel, azzal, mivel itt teljes hasonulásról van szó. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy…

Tovább olvasom

Győrben vagy Győrött?

Nyelvművelő levelek XVI.

Egy – hangjából ítélve fiatal – telefonáló nekem szegezte nemrég a kérdést: miért hallani újabban, időjárás-jelentésekben, egyebütt is a – szerinte szabályos – Győrben alak helyett ezt a formát: Győrött. Hát igen! Egy újszülött csecsemőnek minden vicc új. A…

Tovább olvasom

Félrekapcsolások

Nyelvművelő levelek XIV.

Egyre többször jut eszembe mostanában egy anekdota a régi hadseregből. A tizedes, estin, az általános hetediket végzi; s kiképzőként, napközben, csillogtatja tudását. – No, fiam – kérdi a nyári gyakorlatos egyetemistát –, hány foknál forr a víz?– Jelentem: száz foknál.– Szamár vagy! Te mondd meg,…

Tovább olvasom

Nyelvünk hervadó virágai

Nyelvművelő levelek XIII.

Aggódva figyelem: szólásaink, hasonlataink, közmondásaink, melyeket eleink „nyelvünk virágaiként” tiszteltek és rögzítettek különféle gyűjteményekben, egyre inkább fogynak, kopnak és torzulnak. Valami rémlik belőlük, de összekeveredve, elveszítve eredeti formájukat, s vele értelmüket is. Nemrégiben…

Tovább olvasom

Ami vagy amely?

Nyelvművelő levelek XII.

Nehéz kérdést tett fel régi kedves levelezőm, a debreceni Sutták Endre. Hogy melyik vonatkozó névmás a helyénvaló itt: „A könyvet, ami a kezében volt, letette az asztalra”; vagy pedig: „A könyvet, amely a kezében volt, letette az asztalra.” Nos, kanyarodjunk neki! „Egy könyvet látott, ami a földön…

Tovább olvasom

Egy jottányit se!

Nyelvművelő levelek XI.

Mi volt az a jotta? Egyfajta pénz, esetleg valamilyen mértékegység? Mit nem enged, aki egy jottányit sem enged? Jotta szavunk valójában van is meg nincs is. Ott áll címszóként az értelmező szótárakban meg az idegen szavak szótárában; de csak ragos alakban használatos: „egy jottát nem enged”; még…

Tovább olvasom

Hogyan kell verset írni?

Nyelvművelő levelek X.

Hogyan kell verset írni? – hökkentett meg a kérdésével az egyik tanítványom. Tényleg meghökkentő a kérdés: mitől vers a vers? Ritmustól és rímtől? Gyakran igen; de vannak szabadversek, csupán valamilyen hullámzással; sőt képversek, csak a látvány hullámzásával. Vannak…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása