Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


„Füllentő felebarátot fürgébben fognak fülön fizikailag fogyatékos farkaskutyánál”

Könyvismertető: Grétsy László: Nyelvi játékaink nagykönyve

Biztos vagyok benne, hogy a kedves olvasó nem egyszer kapott a lehetőségen, és kedvtelésből vagy unaloműzésből egy fejtörőt oldott meg. Ezek a rejtvények megannyi magazinban, újságban felbukkannak, és csak arra várnak, hogy valaki megfejtse őket. Legyen hobbi vagy unaloműzés, az…

Tovább olvasom

Legnagyobb kincsünk: az anyanyelv

Könyvismertető: Grétsy László, Kiss Gábor (szerk.): A magyar nyelvről

2018. május 29-én a TINTA Könyvkiadó könyvbemutatót tartott a Józsa Judit Galériában. Alább Raátz Juditnak a bemutatón elhangzott, A magyar nyelvről című könyvet méltató előadásának írásos változata olvasható. "Egy kincs van minden nemzetnek adva, míg azt megőrzi híven, addig él. / E kincs neve:…

Tovább olvasom

Öt kedvenc kötetem Az ékesszólás kiskönyvtárából

Alább a Katherine's Bookstore bejegyzését közöljük változtatás nélkül, ezúton is köszönetünket kifejezve a dicsérő sorokért! Nemrégen összeállítottam a blogra egy listát egyik kedvenc nyelvészeti sorozatom, Az ékesszólás kiskönyvtára című sorozat megjelent…

Tovább olvasom

Evvel vagy ezzel?

Nyelvművelő levelek XVII.

Magyar Lívia mikóházi pedagógus leveléből idézem: „Rádióban, televízióban számtalanszor hallani, közéleti személyiségektől is, az evvel, avval kifejezést. Szerintem ezek helyes ragozása így hangzik: ezzel, azzal, mivel itt teljes hasonulásról van szó. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy…

Tovább olvasom

Félrekapcsolások

Nyelvművelő levelek XIV.

Egyre többször jut eszembe mostanában egy anekdota a régi hadseregből. A tizedes, estin, az általános hetediket végzi; s kiképzőként, napközben, csillogtatja tudását. – No, fiam – kérdi a nyári gyakorlatos egyetemistát –, hány foknál forr a víz?– Jelentem: száz foknál.– Szamár vagy! Te mondd meg,…

Tovább olvasom

Nyelvünk hervadó virágai

Nyelvművelő levelek XIII.

Aggódva figyelem: szólásaink, hasonlataink, közmondásaink, melyeket eleink „nyelvünk virágaiként” tiszteltek és rögzítettek különféle gyűjteményekben, egyre inkább fogynak, kopnak és torzulnak. Valami rémlik belőlük, de összekeveredve, elveszítve eredeti formájukat, s vele értelmüket is. Nemrégiben…

Tovább olvasom

Logika és nyelvhasználat

Nyelvművelő levelek II.

Igaz és fontos megállapítás, hogy a nyelvi formák alakulását nem a logika szabályai határozzák meg, hanem a nyelv belső törvényszerűségei. Így például nem „logikus”, mégis helyes ez a mondattípus: Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Tehát nem így: míg eltörik – ahogy sokan kívánnák. A…

Tovább olvasom

Ájer

A magyarországi magyar–latin kétnyelvűség korában olyan szinonimák éltek és részben élnek ma is egymás mellett, mint ájer és levegő, szilencium és csend, kalendárium és naptár, regula és szabály stb. Az ájer a XVI. századtól adatolható a magyarban, s a XX. századra urambátyámos hangulatú levegő.…

Tovább olvasom

Az év rovara 2017-ben: a szarvasbogár

Hányféle néven nevezik a szarvasbogarat?

A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) nem tartozik a magyar etnozoológia kitüntetett állatai közé. A rá vonatkozó hiedelmekben gyakran osztozik más hasonló bogarakkal, így különösen a nünükével és kőrisbogárral. A szarvasbogár tölgyesekben helyenként gyakori, ivari kétalakúsága feltűnő (a hímnek…

Tovább olvasom