Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Áldás

Szó-lélek-közelítés 14.

„Az örökkévaló egy igaz Isten szeretete, jósága, békessége és áldása legyen veled és szeretteid életével, most és mindörökké.” (Unitárius áldás) Az áld ige Budenz József szerint az átok szóval közös gyökből ered, és eredetileg csak hangos, hatásos, nyomatékos mondást jelentett. Egy másik…

Tovább olvasom

Mi a félelem?

Szó-lélek-közelítés 10.

„És ki nem fél közülünk? Ki ne félne, midőn szemét az Isten is lehunyja, és leborulnak minden angyalok, és elsötétül minden kreatúra? A bárány az, ki nem fél közülünk, egyedül ő, a bárány, kit megöltek. Végigkocog az üvegtengeren és trónra száll. És megnyitja a könyvet.”(Pilinszky János) "a…

Tovább olvasom

Mi a remény?

Szó-lélek-közelítés 8.

„Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig.” (Örkény István) Mottónk gondolata egybecseng a római mondással: Dum spiro, spero = Míg élek, remélek. „Ellenállhatatlan igény él az emberekben a katarzisra. Arra a hitre, illúzióra, hogy bármennyi baj és…

Tovább olvasom

Kincs a szókincs

Nyelvészportrék XI. Beszélgetés Kiss Gáborral

Az interjút Daniss Győző készítette. Emberré válásunk kezdeteitől máig többféle módon, eszközzel kommunikálunk egymással: gesztussal, mimikával, rajzzal, füst- és hangjelekkel, plakátok képével, közlekedési táblák szimbólumaival – főképpen pedig kimondott és leírt szavak tömegével. Ez utóbbiakról –…

Tovább olvasom

Feléje vagy föléje

„Nyújts feléje védő kart” – így hangzik Himnuszunk harmadik sora. Sokat vitatkoztak rajta, hogy a „feléje” a merre vagy a hová kérdésre felel-e, tehát jelentése feléje vagy föléje. Mindkettő magyarázható. De az igazság az, hogy a régen merre és hová kérdésre egyaránt felelő „feléje” az e–ö hangpár…

Tovább olvasom

Az „e” hangról

Magánhangzóink közül az „e” hang nagyon sokszor ismétlődik. Ezt magunk is sokszor észrevehetjük beszéd vagy olvasás, főként hangos olvasás közben. Irodalmunkban számos példát találhatunk arra, hogy íróink – sokszor csak a tréfás hatás kedvéért – fel is használták. Édes Gergely, a XVIII. század…

Tovább olvasom

Hetzron Róbertről és a hűfordításról

Robert Hetzron, eredeti nevén Herczog Róbert, 1937-ben született Budapesten. 1956-ban éppen felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, de a forradalom leverése miatt Franciaországba emigrált. 1957–1961 között Strassburgban, Párizsban, Jeruzsálemben és Bécsben tanult elsősorban nyelvészetet, de…

Tovább olvasom

A nyelv nem kövület

Kiss Gáborral beszélget Nádor Tamás

A szavak embere a szó szoros értelmében. Esetében ez nem puszta játék a szavakkal, hiszen mesterségének címere éppen az anyanyelv. A Magyar szókincstár gondozója, s e minőségében társítója rokon értelmű szóknak és ellentétüknek. Továbbá: honi új szavak és jelentésük rendszeres figyelője, rögzítője.…

Tovább olvasom

Hol van a kutya elásva?

Ünnepi lelkülettel, ünneplő szívvel állok itt, az Itt van a kutya elásva című, mindössze 177 oldalas, könnyen kezelhető, úton-útfélen is olvasható könyv bemutatóján. Mint egyszerű olvasó egy könyv születését, megjelentetését és bemutatóját, ünnepnek tartom. Nagy tisztelője és híve vagyok a magyar…

Tovább olvasom

Hogyan kell verset írni?

Nyelvművelő levelek X.

Hogyan kell verset írni? – hökkentett meg a kérdésével az egyik tanítványom. Tényleg meghökkentő a kérdés: mitől vers a vers? Ritmustól és rímtől? Gyakran igen; de vannak szabadversek, csupán valamilyen hullámzással; sőt képversek, csak a látvány hullámzásával. Vannak…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása