Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Pingpong szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXIX.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 207–208. oldal.

Nálunk manapság asztalitenisz néven ismeretes. A pingpong elnevezés szó szerinti átvétel az angolból, újabb keletű magyarított alakja pedig a table tennis tükörfordítása. Az oxfordi nagyszótár az 1900. évet adja a kötőjellel írott ping-pong szó első előfordulási adataként. E megnevezés hangutánzó jellegű játszi kerítésű fantázianév. Alighanem a játék feltalálójának, James Gibb sportembernek a leleménye, aki az akkor még fakeretre feszített pergamen lapú ütőnek a celluloid labda megütésekor keletkezett hangját az angol nyelvben régóta meglevő ping hangutánzó szóval jelölte. De a második tag, a pong elem is hangutánzó szó az angolban, a csattanó ütés hangjáé.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f1/Ping-Pong_2.jpgMúzeumi pingpongkészlet

A szó nagyon korán megjelent nyelvünkben. A Sportkedvelő c. folyóirat 1901. július 28-i számában ezt írta: „A játék ping-pong, szoba-tennis, whiff-whaff stb. nevek alatt ismeretes” (139. lap, Csapó József szíves közlése). Ettől kezdve egyre gyakrabban volt olvasható. A Sport-Világ folyóirat 1903. évi 10. számában: „Külföldön nagy a divatja a ping-pongnak” (80. lap) – írta, s ugyanazon évben a Magyar Athletikai Club már az első versenyt is megrendezte. A játék igazi virágkora a húszas évekre esett. Ekkor már tréfás hangulatú származékokat is képeztek. A Nemzeti Sport nevű zöld színű szakújság 1929-ben a pingés-pongás alakot használta, s 1933-ban a játékosait pongos-oknak titulálta. A ping-pongoz ige is megjelent a húszas években. Amikor a játék sporttá, komolyan veendő időtöltéssé, sőt hírnevet is biztosítani tudó elfoglaltsággá lépett elő, akkor háttérbe szorult a játszi eredetű idegenszerű elnevezés, s bekövetkezett a tekintélyesebb hangzású asztalitenisz név elterjesztése egy kis látszatmagyarosítás formájában.

https://www.playerranks.net/upload/competitions/table_tennis_individual/images/MmUYzy5C.jpg

 

Országh László

Etimológiai szótár

ISMÉT KAPHATÓ!

Zaicz Gábor: Etimológiai szótár
Második, javított, bővített kiadás, 2021
TINTA Könyvkiadó

Mi a bátorság?

Szó-lélek-közelítés 56.

„Bátran halad az ember élte ösvényén, de elején ne botoljon, mert megütvén lábát, egyszersmind bátorságát is elveszti. Későbbi botlások lábát ha sértik, bátorságát nem veszik el.” (Gárdonyi Géza)

A bátorság vagy görögül andreia, fortitudo, fontos emberi erény, sokan foglalkoztak mibenlétének megértésével. A nyugati hagyományban olyan filozófusok vizsgálták, mint például Szókratész, Platón, Arisztotelész. Az ő Etikájában az erényes személy olyan valaki, aki minden erény egyfajta harmóniáját valósítja meg: az erényeknek megannyi szálként át kell járniuk az ember életének szövetét, például a bátor tett legyen teljes egységben a mértékletességgel és a türelemmel.

A keleti hagyományban a Tao Te King magyarázza: „A bátor vakmerő halála gyászos, a bátor nem-merő élni tud. Kétfajta bátorság: egyik hasznos, másik káros. Amazt a természet mért nem szívleli, ki bírja megérteni? A bölcsnek is homályos. Az égi út nem harcol, mégis győzni tud, nem szól, mégis válaszol, nem hív, mégis sereget gyűjt, tétlen, mégis irányít. A természet hálója hatalmas: bár ritka-szövésű, rajt át nem hatolhatsz.”

https://mng.hu/app/uploads/2019/09/159199.jpg
Kondor Béla: Űrhajósok

Tovább olvasom

A kémiai elemek nevének eredete II.

A kétrészes bejegyzés első része IDE KATTINTVA érhető el.

A levegő alkatrészeit képező, de csak nyomokban előforduló nemesgázok egynéhányának neve ugyancsak felfedezésükkel függ össze. A neon (Ne) a görög »új«, a kripton (krypton, Kr) a »rejtett«, a xenon (X) pedig az »idegen« szóból származik. A legérdekesebb azonban a tantál nevének eredete. Zeus fia, Tantalus frígiai király, a görög mitológia szerint Pelops és Niobe atyja, az istenek titkait kifecsegte, sőt fiát, Pelopsot egy lakomán feltálalta nékik, hogy mindentudásukat próbára tegye. Büntetésből sem ételhez, sem italhoz nem juthatott, bár mindkettő hívogatóan csalogatta. Ezekre a »tantalusi kínokra« célzott a tantál (Ta) felfedezője, amikor az elemet elnevezte. A tantál ui. mindig együtt fordul elő egy hozzá nagyon hasonló elemmel, a nióbiummal (Nb), amelytől csak fáradságos munka árán sikerült elkülöníteni. Utóbbi tehát a tantállal fennálló kétszeres, kémiai és mitológiai rokonságának köszönheti nevét. Mivel a Columbusról columbitnak nevezett amerikai ásványban fedezték fel, az amerikaiak még ma is columbiumnak hívják. Érdekes, hogy egy tévesen meghatározott, a nióbiumhoz hasonlónak vélt elemet pelopnak neveztek.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ea/Tantal_1.jpgTantál

Tovább olvasom

Comenius képes szótárától a képes műszaki szótárig

Szótárakban a látható világ

Magyar szótárak XVI. Kiss Gábor rovata

A nyelvtanulás, a nyelvelsajátítás alapfeltétele a jó emlékezőképesség. A modern pszichológia az embereket három típusba sorolja az emlékezőképességük szerint. Vannak, akik arra emlékeznek jól, amit láttak, vannak, akik a hallottakra, míg másoknak a mozgások vésődnek mélyen eszükbe. Nem vagyunk egyformák, többféle út vezet az eredményes nyelvtanuláshoz. Ezt ismerte fel a kora újkor nagy pedagógusa, Comenius (1592—1670). Tanítói pályája során szomorúan tapasztalta, hogy az idegennyelv-tanítás mennyire nehézkes és kis hatásfokú, ezért az addigi nyelvtanulói szótárakat képekkel egészítette ki. Így jelöli meg az Orbis pictus (Látható világ) című szótárának célját: „Adassék a gyermekek kezeikbe képes könyv, hadd gyönyörködtessék magokat a képeknek megnézésével kedvek szerint, hogy azokat voltaképpen megismerhessék, még otthon is, minekelőtte az oskolában elküldettetnek.” A kiadvány mai szemmel is korszerű, hiszen „munkáltató”, a képeken lévő kis számocskákat kell összekapcsolni a diáknak a szószedet számozott szavaival.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a7/Orbis_Sensualium_Pictus.png

Természetesen az 1653-ban Magyarországon megjelent háromnyelvű – latin, magyar és német – szótárának képecskéit ma már megmosolyogjuk, de korában igazi áttörést jelentettek. Nem véletlenül adták ki számtalanszor, számtalan változatban az 1700-as években.

Tovább olvasom

A kémiai elemek nevének eredete I.

A keresztrejtvények megfejtéséhez sok esetben ismerni kell egyes elemek vegyjeleit. Többször előfordult, hogy ismerőseim kérdéssel fordultak hozzám. Némelyik furcsább nevű elem esetében az iránt is érdeklődtek, hogy miért hívják így. A kérdés engem is érdekelni kezdett, és lassanként összegyűjtöttem az erre vonatkozó adatokat.

Az elemek tudományos neve latin vagy görög nyelvű, és csak elvétve más. A képletekben és a vegyfolyamatok leírásakor rövidítve használjuk azokat. A fontosabbakat (a gyakrabban előfordulókat) csak a kezdőbetűvel jelöljük meg. Például: oxigén: O, nitrogén: N, hidrogén: H. Ha több elem neve kezdőik ugyanazzal a betűvel, ami természetesen sokszor előfordul, úgy a többi jelölésekor még egy másik jellemző betűt is kapcsolunk az elsőhöz. Pl. osmium: Os, neon: Ne, nikkel: Ni, hélium: He, higany: Hg. Az első betű nagy, a második kicsi, és mindkettő »nyomtatott«, még kéziratban is.

https://www.nkp.hu/api/media/max_width/2048/a1b3b35b9a4068414acd7e70dd2e0a14712be1e0

Tovább olvasom

Kutya – eb, főnök – góré, patak – csermely

A szinonimaszótárban halászó ember

Magyar szótárak XV. Kiss Gábor rovata

A magyar nyelvtan oktatásán belül (már ha megtartja a magyartanár a nyelvtanórát) a fogalmazásoktatás egyik fontos tézise, hogy a szóismétléseket kerülni kell, és írásunkat, beszédünket színesíteni kell rokon értelmű szavakkal. Ezért igen sok családban, iskolai könyvtárban található szinonimaszótár.

No de mely szavakat tekinthetjük szinonimáknak, azaz rokon értelműeknek? Naivan mondhatnánk, amelyek felcserélhetők egymással. Jó, jó, de mikor? Mindig vagy gyakran? Ugyanis a nyelvben nincs két ugyanolyan jelentésű szó, ha másban nem, hát stiláris értékükben különböznek. Elég, ha csak az apa – fater, a főnök – góré vagy szalad – tép szópárokra utalunk. De a szavaknak a régi nyelvben használatos változatai vajon szinonimák-e: szemüveg – okuláré, könyvespolc – téka? A fokozati különbségeket bemutató szavak rokon értelműek-e: szitál – szemerkél – esik – ömlik – zuhog? Folyóvizek neveinek sora ugyanezt a kérdést veti fel: csermely – ér – patak – folyó – folyam. Szóval szedje össze magát (szinonim szólással: kösse fel a gatyáját), aki szinonimaszótár összeállításába fog.

https://d3cke8tg6hiyfg.cloudfront.net/images/1000x768/resize/balassa-laszlo-garmada_rbnu1dyb.jpg?v=2

A modern kori német, angol szinonimaszótárak megjelenése után csak több mint száz évvel később, 1910-ben jelent meg Póra Ferenc középiskolai magyartanárnak A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve. Ez a szótár 800 nagy csoportba sorolja 12.000 szavát. Póra Ferenc szótára egyedüli volt közel hét évtizeden keresztül a magyar szinonimaszótárak piacán, hogy aztán a rendszerváltás lendületében reprint kiadásban több alkalommal is megjelenjen.

https://d3cke8tg6hiyfg.cloudfront.net/images/1000x768/resize/pora-ferenc-a-magyar-rokon-ertelmu-szok-es-szolasok-kezikonyve_pyynudc4.jpg?v=2

Tovább olvasom

Mi a lelki békesség?

Szó-lélek-közelítés 55.

„Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen.” (János 14,27)

Az ige világos tanítása ellenére kevesen tudjuk, mi a lelki nyugalom titka. Noha annyira fontos az életben, hogy szinte bármit megtennénk azért, hogy megtaláljuk. Egzotikus helyekre utazunk méregdrága pénzen, pusztító drogokkal kísérletezünk, New Age-módszereket próbálunk ki. Ennek ellenére ezen a világon csak nagyon kevesen vannak békességben önmagukkal. A legtöbb ember rengeteg aggodalmat, feszültséget cipel.

Elrabolja a békességünket, amikor nem tudjuk befolyásolni a körülményeket, hiszen valójában életünk nagy részét nem mi irányítjuk. Az is a békesség elvesztéséhez vezet, hogy az emberek nem változnak, sőt, zokon veszik, amikor megpróbáljuk megváltoztatni őket. A leggyorsabb módja annak, hogy elveszítsük a lelki békénket, az, ha a dolgok megmagyarázhatatlanok. Látjuk, hogy az élet nem igazságos. És ez még nehezebb akkor, amikor nem tudjuk a miértre a választ, ilyenkor még hajlamosabbak vagyunk aggódni, idegeskedni, feszültté válni. A békesség az életünk egyik alapvető szükséglete. Jobbára a mesehősök is belső békéjüket keresik.

https://s05.static.libri.hu/cover/d0/8/716377_5.jpgSzántó Piroska illusztrációja

A régi jókívánság a legfontosabb értékek között említi: "bort, búzát, békességet". A békés állapot az emberek zavartalan, békés együttélése, kulcsfogalmai a nyugalom, az egyetértés, a türelem. Ugyanakkor különös értékének megkülönböztető jegye, hogy nem akad valóságos szinonimája, a Kiss G. és Bárdosi V. szerkesztette Szinonimák (TINTA Könyvkiadó, 2008, 2016) kötet sem talált ilyet: fegyverszünet, pax. Az ószövetségi idők gondolkodása szerint a békesség teszi a földet lakhatóvá, a felebarátot szeretetre méltóvá, ez ad az életnek értelmet és célt. Számukra nem elvont fogalom volt, hanem maga az élet, ezért üdvözölték így egymást, ha találkoztak: „Békesség néked!”, és ezzel a lehető legjobbat kívánták egymásnak. A béke a Bibliában ugyanakkor viszonyfogalom is, amely egyszerre utal az embernek emberrel, illetve az embernek Istennel való kapcsolatára.

Tovább olvasom

Viszki szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXVIII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 206–207. oldal.

Ezt az italt jóval régebbről ismerjük névről, mint a valóságos fogyasztásból. Slübner János lexikona 1816-ban többször is említi. Edinburgh skót főváros kapcsán ezt írta: „A’ keresmény fő ágai... az elterjedtebb Whysky (ital neme) égetés” (2: 116), hasonlóképpen Newry írországi kisvárosról szóló cikkében Whisky alakban (3: 619). Dublin, az ír főváros leírásában jellemzőjeként említi a „legszegényebb és legfaragatlanabb pórságnak [hogy] mindég bódult az úgy nevezett Whisky italtól” (2: 93). Nem más a helyzet szerinte Londonban sem, ahol „az alábbvalók és munkások osztálya 742 csapházakban és 7995 sörházakban igyekszik Ale és Visk ser italja mellett széleszteni gondjait” (3: 305). Ez utóbbi passzus magyarázatára meg kell említeni, hogy a viszki ugyan nem sör, azonban árpából is főzik, és ezért hazájában sok helyütt árpalének, árpafőzetnek is nevezik (barley bree), amit a lexikon fordítója összetéveszthetett a sörrel.

https://images.pexels.com/photos/602750/pexels-photo-602750.jpeg?auto=compress&cs=tinysrgb&dpr=3&h=750&w=1260

A XIX. század eleji forrásainkban, Nagy-Britanniáról szóló művekben gyakran találkozunk ez ital nevével. Többnyire whisky betűképpel jelentkezik, s az idegen szó magyarázatául rendszerint hozzáfűzik a pálinka vagy szesz értelmező szót is. Néha megjegyzik, hogy a skótok és írek nemzeti itala. Előfordul más betűképpel is, mint wiskey (1859, Térey: Angol-skóthoni napló, 134), s az Egyesült Államokban mindmáig használatos whiskey alakban (1861, Wass: Kilencz év, 30 és 1865; Belányi: Vadonban, 157, 158), valamint Kecskeméthy Aurélnál 1877-ben ilyenformán: „Különben gabonapálinka, wisky, Amerikában a nemzeti ital, melynek... minden osztály, szegény, míveletlen, gazdag és mívelt, többé kevésbé hódol” (270).

clear glass bottle with red liquid

Kecskeméthy más helyütt (324) búzapálinká-nak, Xántus János egy 1855-ben írott levelében fenyü pálinká-nak magyarázza (50). Különösképpen ez Amerika-járók egyike sem említette, hogy ott többnyire kukoricából főzik. Térey elsőnek szólt arról, hogy fogyasztásakor vízzel szokás „felereszteni” (50 és 134).

Nálunk ez az ital mindig importáru volt, s luxuscikknek számított. Harsányi Zsolt 1941-ben megjelent Whisky szódával c. regénye jellemezte azt a világot, melynek életében ez az ital jelentőséggel bírt. Ma is, amikor – legalábbis az utolsó három évben – élelmiszerboltjaink egy része méregdrága áron skót és angol viszkit árusít, azok, akiknek nem telik erre, sznobos fényűzési cikknek, a nagy jövedelem jelének vagy divatos angol tükörszóval „státusszimbólumnak” tekintik.

filled liquor cup

Nevét a köztudat nálunk angol szónak tartja, pedig nem az. Az angol nyelvnek csak közvetítő szerepe volt az ír-skót gót nyelvi uisge beatha (’víz, élet’, azaz: ’az élet vize’) szókapcsolat átvételében, majd usquebaugh, később whiskybae, végül whisky alakra való továbbformálásában. Ez a rövidült alak a gaelben egyszerűen annyit tesz, mint ’víz’, akárcsak a vodka oroszban. Szembetűnő, hogy az angolban más italnevek – mint a brandy, gin és rum is – rövidült alakok.

A magyarban a viszki ejtésű alak korántsem egyeduralkodó. Az idősebb nemzedék jó egynéhány tagja viski hangalakban ejti. Erre a sajtóban is számos példát lehet találni.

Országh László

Etimológiai szótár

ISMÉT KAPHATÓ!

Zaicz Gábor: Etimológiai szótár
Második, javított, bővített kiadás, 2021
TINTA Könyvkiadó

A FŐBUHA, a közért, a maszek meg az IMF

A rövidítések kézikönyveiről

Magyar szótárak XIV. Kiss Gábor rovata

„Ma Magyarországon nem jelenik meg úgy újság, folyóirat, hogy az olvasó ne találna benne rövidítést, nem hallgathatunk rádiót, nem nézhetünk televíziót vagy plakátot anélkül, hogy ne figyelnénk fel egy-egy olyan betűszóra, aminek az értelme még ismeretlen előttünk.” Ezek a sorok, amelyeket a négy évtizede megjelent Rövidítések könyve előszavában olvashatunk, napjainkban, a 21. század elején hatványozottan igazak. Az említett kisszótárt Kulcsár Ödön állította össze, és hozzávetőleg 2500 rövidítést magyaráz. Lapozgatva igazi retró hangulat önt el bennünket: ÁFOR, FŐFOTÓ, MERKUR, MSZBT, azaz Magyar Szovjet Baráti Társaság, OKISZ, TEFU.

https://d3cke8tg6hiyfg.cloudfront.net/images/1000x768/resize/kulcsar-odon-roviditesek-konyve_i7weo7l1.jpg?v=2

A nyelvészek és a nyelvművelők is felfigyeltek a rövidítések gyors kialakulására és terjedésre, ezért terjedelmes szócikk tárgyalja ezt a nyelvi jelenséget az 1983–1985-ben megjelent kétkötetes Nyelvművelő kézikönyvben a mozaikszók és a rövidítések címszavak alatt. Megtudjuk, hogy a 19. század végén az egyesületek, szervezetek hosszadalmas nevének rövidítését önálló szóként kezdték ejteni, így keletkeztek a rövidítésekből a mozaikszók vagy más néven betűszók: MÁV, FTC, MAHART. A 19. században még csak a tulajdonnévi szókapcsolatokat helyettesítették mozaiknévvel, a 20. században azonban a köznevek területére is betört ez a szóalkotásmód. A magyar nyelv első ilyen szavai a kp, a tbc és a vécé voltak. A második világháború után keletkeztek a tsz és a tv mozaikszavak, és az azóta annyiféle változatot megélt gyes (gyermekgondozási segély) is, amelyet ki tudja milyen politikai megfontolásból segélyből díjjá minősítettek át: gyed. A moped-ről csak hosszas fejtörés után derítenénk ki, hogy a motor és a pedál szavakból rakták össze. Napjainkra az új boltok nevei kiszorították a rendszerváltásig élő közért szót, amely az 1948-ban alapított Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. rövidített neve. A maszek-ról már közismertebb, hogy az 1960-as, 1970-es években irigyelt magánszektorhoz tartozó iparosok nevéből alkotta Kellér Dezső. Az eská, azaz saját kezűleg is ennek a kornak a terméke.

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása