Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Megéri-e harcolni a dilettáns nyelvészkedők ellen?

Honti László: Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tények és vágyak.
Tinta Könyvkiadó, Budapest 2012. 282 l. (Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához 143.)

Platon a barátom, de még inkább az igazság – idézi a latin mondást könyvében a szerző (218), azaz: az igazság mindennél előbbre való.

2010-ben jelent meg a legutóbbi összegezés a magyar nyelv rokonságáról: A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság (főszerk.: Honti László, szerk.: Csúcs Sándor és Keresztes László. Tinta Könyvkiadó. Bp. 2010 - bővebben ITT lehet olvasni róla), és ugyanebben az évben napvilágot látott e mű második, bővített kiadása is.

Honti László jelenlegi monografikus műve, „a kérdés új szempontok szerinti, korszerű összefoglalása” (a könyv külső borítójáról idézve) a prológust, majd a bevezetést követően (7–15) két részre tagolódik. Egyrészt a történeti-összehasonlító nyelvtudomány alapkérdéseit, a magyar nyelv finnugor (uráli) származásának kritériumait tekinti át, megismertetve a jórészt műkedvelő olvasót a másik két ugor nyelvcsaládbeli nyelv magyarral közös sajátosságaival (16–50). Másrészről, Anyanyelvünk „rokonságairól” alcímszó alatt a szerző végigtekinti az elmúlt évek-évtized dilettáns, tudománytalan nézeteit, e művekből bőségesen idéz, majd ezeket az idézett részeket pontokba szedve észrevételekkel, megjegyzésekkel látja el, ízekre szedve kritizálja, a melléfogásokat korrigálja (51–220). Csak az érdeklődés felkeltésére néhány téma: A „halzsírszagú atyafiság” régen és ma; Magyar „ősnyelv” és „szómagyarázatok”; A gyökészetről; Nem finnugrista nyelvészek téveszméi; Miért tenyésznek a tudománytalan nézetek?

Tovább olvasom

Négyszáz pénznév története és eredete

Maticsák Sándor: A mókusbőrtől az euróig. Pénznevek etimológiai szótára
Tinta Könyvkiadó, Budapest 2018. 212 + [2] l. (Az Ékesszólás Kiskönyvtára 55.)

Hogy mire nem vetemedik egy finnugor nyelvész? Csak egy kis nyári szabadidő kell hozzá, egy kis szakértelem meg egy kis érzék a szófejtéshez.

Az Előszót (9–10) néhány összefoglaló jellegű és kifogástalannak mondható fejezet – tulajdonképpen önálló tanulmány – követi: A pénz rövid története (11–17), A magyar pénzek (18–19), Vándorló pénzek, vándorló pénznevek (20–21), A pénznevek fő típusai (22–29) és a Pénznevek etimológiai szótára bevezetője (30–32). Egy névtanos szakember kiváló alkotása a pénznevek típusait elemző fejezet. A magyar pénzekkel kapcsolatban a szótörténeti és az etimológiai részben szereplő (33–199) nevek jóval felülmúlják a kis összefoglalásban felsorolt elemeket. Aranypénzünk a dukát, azaz 1365 óta hazánkban a körmöci arany, további pénzeink pedig (itt és a következőkben megkísérlem a szótár időmegjelölését követni) a dénár, forint, garas, babka, máriás, tallér, az erdélyi akcse és oszpora, poltura, libertás, krajcár, peták. korona, fillér és pengő (összesen 16 különböző név). A szótárt követi a Mai pénznevek és váltópénzek mintegy a föld 230 országát és azok ma érvényes pénznemeit (így nálunk a forint és a fillér [?]) felsoroló jegyzéke (201–205). A kötetet végeredményben egy teljes irodalomjegyzék zárja (207–212), amelyben én még a Fodor István szerkesztette A világ nyelvei című kézikönyvet (Akadémiai Kiadó, Budapest 1999. 1700 l.) is felvettem volna. Mintaszerű a közel ötven internetes forrás felhasználása és ezek megadása.

Tovább olvasom

Két kötet bibliai eredetű közmondásokról

Magay Tamás: Bibliai eredetű kifejezések, közmondások, bölcsességek magyarul és angolul. Biblical Phrases and Sayings in Hungarian and in English. Tinta Könyvkiadó. Az Ékesszólás Kiskönyvtára 45. Budapest, 2017. 194 lap

A kiváló magyar nyelvész és lexikográfus számos magyar–angol és angol–magyar szótár írója. Nem újdonság az sem, hogy frazeológiával foglalkozik: 1999-ben adta ki az Akadémiai Kiadó Angol és amerikai kifejezések szótára című kötetét, amely 12 000 angol szókapcsolatot és 14 000 angol példamondatot tartalmaz. Ennek bevezetőjében a szerző tisztázza az idióma, frazeológiai egység, szólás, szólásszerű kifejezés, állandósult szókapcsolat fogalmát, O. Nagy Gábor, Hadrovics László e tárgyú műveire hivatkozva. Ugyancsak közvetlen előzménye az ismertetendő kötetnek a 2017-ben az Akadémiai Kiadó által megjelentetett Magyar–angol szólásszótára, 431 lap terjedelemben, ez 10 ezer magyar és 30 ezer angol (állandósult) kifejezést tartalmaz.

Ebben az utóbb kiadott kötetben fejti ki a szerző a bibliai eredetű frazémákkal kapcsolatos nézetét, eszerint a bibliai idézésnek kétféle módozata van: az egyik köznyelvi szólásból vagy közmondásból indul ki, tudjuk azonban, hogy ez bibliai eredetű, ezért megadjuk a bibliai igét vagy az esemény leírását; a másik mód az, hogy szó szerint idézünk a Bibliából, és a Bibl. jelzés után közöljük az idézetet. Ha a Bibliából idézünk – írja –, mindig pontosan megjelöljük a helyet, mert ez a világon mindenhol kiadott Bibliában egységes és egyértelmű.

A fenti két nagy terjedelmű kötethez kapcsolódik az ismertetendő könyv, amely céljában, jellegében, feldolgozásmódjában, sőt címszóállományában, frazémaállományában is sok újdonságot hoz az eddigi művekhez viszonyítva.

Magay Tamás munkásságából korábban sem hiányzott az ismeretterjesztői, mondhatjuk: nevelői szándék, példaként megemlíthető az – ugyancsak az Akadémiai Kiadónál – 1974-ben megjelentetett Idegen nevek kiejtési szótára című, 500 lapos kötete. Bevezetőjében hangsúlyozza, hogy ez széles olvasóközönségnek szánt gyakorlati kézikönyv: pedagógusok, színészek, rádió- és televízióbemondók vehetik hasznát. Meg minden igényes és érdeklődő olvasó ember. 

bibliaieredetu-cimlap.jpg

Tovább olvasom

„A nyelv lélekhordozó”

Beszámoló a TINTA Könyvkiadó 2018. szeptember 28-án tartott könyvbemutatójáról

Az este hat órakor kezdődő könyvbemutatót Ambrus Károly tárogatójátéka nyitotta, majd a kiadó igazgató-főszerkesztője, Kiss Gábor szólt néhány bevezető szót az est mottója („A nyelv lélekhordozó”) kapcsán, megidézve többek között a magyar nyelv „átlátszóságáról” beszélő Babitsot és a nyelvünk szemléletességét hangsúlyozó Karácsony Sándor nyelvészt.

Kiss Gábor igazgató megnyitja a könyvbemutatót (Fotó: Terjéki Tamás)
A KÉPRE KATTINTA GALÉRIA NYÍLIK!

Elsőként Nagy György Magyar–angol szólásszótár című műve kerüt bemutatásra. Sántháné Gedeon Mária első szava a köszöneté volt: angol–magyar szakos tanárként igen hasznosnak tartja a kiadványt. Külön kiemelte az érthető, nem túl tudományos, de információgazdag bevezetőt. Forgatni kell, nem ábécérendben olvasni – mondta el a könyvről –, kikeresve belőle az általunk gyakran használt szólásokat (összesen egyébként 1555 magyar szólás és angol jelentése található a kötetben, de tartalmaz példamondatokat és ellentétes jelentésű szólásokat is). Végül egy húsz évvel ezelőtti, magyarról fordított angol novelláskötetet említett meg, amiben – ha a mostani kötetet felhasználja a fordító – valószínűleg nem így szerepelt volna a „tropára ment az autód?” kérdés: „did your car go to Tropa?”

20180928-tintakonyvbemutato-028_1.jpgSántháné Gedeon Mária bemutatja a Magyar–angol szólásszótárat (Fotó: Terjéki Tamás)

Tovább olvasom

A nyelv nem kövület

Kiss Gáborral beszélget Nádor Tamás

A szavak embere a szó szoros értelmében. Esetében ez nem puszta játék a szavakkal, hiszen mesterségének címere éppen az anyanyelv. A Magyar szókincstár gondozója, s e minőségében társítója rokon értelmű szóknak és ellentétüknek. Továbbá: honi új szavak és jelentésük rendszeres figyelője, rögzítője. Hivatása és hobbija, mi több: otthona ez a nyelv, szakszerű szeretettel óvja hát veretes régiségeinket, de rugalmasan kíséri a folyton változó, eleven nyelvi jelenségeket is, higgadt örömmel fogadva őket. Középen áll tehát: a maga módján szemléli és leírja a magyar nyelv aranymetszetét. 

– Nyelvészt, kivált szókincstanászt úgy képzelhetni: filológus bogarászással tölti az életét. Így volt-e, van-e valóban, vagy jutott ideje egyéb földi hívságokra is? Magyarán: honnan jött, mi szél hozta hivatásába?

– Gyermekkoromban sok időt töltöttem nagyszüleimnél Cserháthalápon, egy nagyon békés életet élő, sok archaikus nyelvi elemet őrző falucska közösségében. Kevés pénz forgott ott, a legszükségesebbeket ki-ki megtermesztette kertecskéjében, katonaviselt öregek száján forogtak még első világháborús történetek. Megszűrték, értéke volt ott a szónak. Ahogyan – másképp – a budapesti piarista gimnáziumban is. Magyartanárom, Fekete Antal avatott nyelvész volt, több könyvet publikált a magyar keresztnevek rendszeréről. Középiskola után programozó matematikusnak jelentkeztem, aztán egy építőtáborban láttam, mennyire csinosak a bölcsész lányok (köztük a későbbi feleségem), így az általános és alkalmazott nyelvész szakot is elvégeztem. 1979-től dolgozom az MTA Nyelvtudományi Intézetében; kezdetben beszélő számítógépek programját írtam. Idővel átkerültem a lexikográfiai és lexikológiai osztályra. Ott jutottam igazán közel a szótárakhoz, kivált főnököm, atyai mesterem, A földrajzi nevek etimológiai szótárának szerkesztője, Kiss Lajos révén. Mindeközben négy gyermek apja lettem, velük és feleségemmel szépen éltünk és élünk. Nem vagyok tehát „eltemetkező” nyelvész, sokat dolgoztam, de azért családomra, köznapi örömökre is jutott időm.kiss-gabor-portre-kepmas-03.jpg

Tovább olvasom

A szókiválasztás a nyelvhasználókra vár

Kiss Gábor nyelvész szerint a magyar szótárkultúra sok hiányosságot mutat. Az új magyar szinonimaszótárral, a Magyar szókincstárról tartott előadást a Nyári Egyetemen Kiss Gábor, a rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótárának főszerkesztője.

Ha a Magyar szókincstár jellemzésére keresünk kulcsfogalmakat, adódik egyrészt a „kínálati szótár” kifejezés, illetve annak megjelölése, hogy a felhasználót alkotó hozzáállásra készteti. Egyetért-e Ön ezzel?

– Valóban ez a két kulcsfogalom. Kínálati szótár abban az értelemben, hogy a szerzők (tizenhat nyelvész három és fél évig dolgozott a szótáron) igen gazdag kínálatot nyújtanak a felhasználónak a rokon értelmű szavak köréből. Tudva azt, hogy a magyar anyanyelvűek legszélesebb rétegének készült a szótár, bízunk az anyanyelvi használó nyelvi ismeretében. Amikor mégis el kell őt igazítani, odaírjuk, hogy régies, táj- vagy idegen hangzású szót adtunk-e meg. Gyakran idéztünk szlengszavakat is. Aktív közreműködést kér a használótól, mert neki az öt, nyolc vagy akár tizenöt szinonimából is azt kell kiválasztania, ami az adott szövegkörnyezetbe a legjobban beleillik.

Magyar szókincstár

Tovább olvasom

Magyarító szótár az anyanyelvért való aggódás jegyében

Az idei könyvhét újdonsága a szótárairól és nyelvkönyveiről ismert Tinta Könyvkiadó kiadványa, amelynek szerzője, Tótfalusi István a nyelv iránt érdeklődők számára szintén ismert név. A kötet címe Magyarító szótár, alcíme Idegen szavak magyarul.

A képre kattintva galéria nyílik!

A kiadót az anyanyelvünkért való aggódás és szeretet vezérelte, de egyben az iránta érzett felelősségtudat is. Minden magyarul beszélőnek, éljen bárhol a világon, erkölcsi kötelessége a világos, érthető, egyértelmű beszéd és írás. Mi, szlovákiai magyarok legalább két erős hatásnak vagyunk kitéve, amelyek veszélyeztetik anyanyelvünket: az angol szavak tömeges beszivárgása nyelvünkbe és a szlovákban használt idegen szavak, amelyek bármikor kéznél vannak, mivel a szlovák nyelvben sokkal gyakoribbak, mint a magyarban, ezért egyszerűbb és gyorsabb használni valamelyiket, mint keresni a helyes magyar megfelelőt. Az idegen szavak legtöbbször sem hangtanilag, sem alakilag nem illeszkednek a magyar nyelvi rendszerbe, nehézségeket okoznak a kommunikációban.

Tovább olvasom

Hol van a kutya elásva?

Ünnepi lelkülettel, ünneplő szívvel állok itt, az Itt van a kutya elásva című, mindössze 177 oldalas, könnyen kezelhető, úton-útfélen is olvasható könyv bemutatóján.

Mint egyszerű olvasó egy könyv születését, megjelentetését és bemutatóját, ünnepnek tartom.

Nagy tisztelője és híve vagyok a magyar nyelvnek, egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb nemzeti kincsünknek, ami egyben kincsesbányánk is, vélhetően kimeríthetetlenül az.

Foglalkozásomból adódóan – agrárszakírónak tartom magam – idesorolom egyenértékűen édes anyaföldünket is.

Tárgyszerűen megközelítve az Itt van a kutya elásva az állatneves magyar szólások és közmondások léleküdítő szótára; 550 közkeletű magyar szólást, helyzetmondatot, közmondást tartalmazó mű, amelynek olvasása jó érzést kelt az emberben (de ezekre az érzésekre röviden még visszatérek).

Itt van a kutya elásva!

Tovább olvasom