Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

„Ha sóst evett, igyék réá!’’

Régi erdélyi szólások, közmondások

A magyar szótárirodalom egyik nagy alkotása az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. Az 1976 és 2014 között megjelent 14 kötete a 16–19. századi erdélyi magyar nyelv szókincsének a gazdag gyűjteménye. A szótár megálmodója és első főszerkesztője a kolozsvári professzor, Szabó T. Attila volt.

A régies szavak mellett szép számmal tartalmaz szókapcsolatokat, kifejezéseket, szólásokat és közmondásokat is a gyűjtemény. A TINTA Könyvkiadóban most a régies ízű, szólásokból szemezgettünk és adunk közre nyolcvannyolcat. Ízlelgessük nyelvünk valamikori gazdagságát, és olvasgatva a szólásokat hajtsunk fejet a szótárt áldozatos munkával megalkotó több tucat szerkesztő előtt.

eda_eme_ro.jpg

Tovább olvasom

Megjelent a Nagy magyar tájszótár!

Grétsy László recenziója

Az alábbi írás az Édes Anyanyelvünk folyóirat 2019. júniusi számában jelent meg.

Akik az egynyelvű szótárak elismert szaktekintélyének, a Tinta Könyvkiadónak meghívója nyomán részt vettek a március 19-i sajtótájékoztatón, csodálkozhattak. Megszokhatták ugyanis, hogy a kiadó egyszerre négy-öt vagy még több könyvével lép a nyilvánosság elé, s felkérésére egy-egy referens rövid, szellemes kiselőadásban be is mutatja a neki jutó művet. Ez esetben csupán egyetlen könyv szerepelt a bemutatandó művek listáján, ám azt az egyet négyen is megvizsgálták s értékelték különféle szempontból. Az est „szónokai”: Paládi-Kovács Attila néprajztudós, akadémikus, továbbá Cs. Nagy Lajos, N. Császi Ildikó, Parapatics Andrea s nem utolsósorban a kötet főszerkesztője s egyúttal a Tinta Könyvkiadó igazgatója, Kiss Gábor.

nevtelen.jpg

Tovább olvasom

"Ha tudnám, hogy melyik márkanév lesz sikeres, akkor már Hawaii szigetén ülnék a pálmafák alatt"

Interjú Kovács Lászlóval a márkanevekről

A napokban jelentette meg a TINTA Könyvkiadó a Márka és márkanév című könyvet. Ebből az alkalomból Kovács László szerzővel, az ELTE Társadalomtudományi Kara alá tartozó Savaria Gazdálkodástudományi Tanszék oktatójával Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője készített interjút.

Kiss Gábor: Melyik napjaink három legismertebb márkája a világon?

Kovács László: Nehéz kérdéssel kezdjük az interjút. Ebben nem értenek egyet a szakemberek, és egzakt módszerekkel nem is mérhető; csak találgatni lehet. A Coca-Cola szokott az egyik „biztos pont” lenni a listában. A listákban szokott még szerepelni a Google és az Apple neve.

apple.jpg

Tovább olvasom

Parapatics Andrea: Nyelvjárástani munkafüzet

Recenzió

Szöveg: Nagy-Varga Zsolt, magyar–történelem szakos tanár, ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium; doktorjelölt, ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola

A Tinta Könyvkiadó Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek című sorozatának immáron 12. tagjaként jelent meg 2018-ban Parapatics Andrea Nyelvjárástani munkafüzete.

A szerző a nyelvjárások kutatójaként számos dialektológiai interjút készített a magyar nyelvterületen, így tapasztalatait és saját vizsgálatainak tanulságait is be tudta építeni munkájába. Mivel Parapatics Andrea sokéves középiskolai tanári gyakorlattal is rendelkezik, a kiadvány jól ötvözi a felsőoktatás és a közoktatás szakmai és szakmódszertani szempontjait, ezáltal nagyszerűen alkalmazható a pedagógiai gyakorlatban.

Tovább olvasom

Nyelvészéletrajzok II.

Kétrészes sorozatunk második részében újabb hat, a nyelvtudományra nagy hatást gyakorló, 20. századi nyelvész életét ismertetjük.

Hjelmslev, Louis (Trolle) (1899–1965): dán nyelvész. Saussure strukturalizmusát fejlesztette tovább. 1931-ben megalapította a Koppenhágai Nyelvészkört, melynek jelentős tagja volt még V. Brøndal és H. J. Uldall. 1934-től Aarhus egyetemén tanított, majd 1937-től Koppenhágában az összehasonlító nyelvészet professzora volt. Korai, inkább csak a kortárs nyelvészeti ismereteket összefoglaló műve a Principes de grammaire générale (‘Az általános nyelvtan elvei’, 1928). Omkring Sprogteoriens Grundlaeggelse (‘Nyelvelméleti prolegoména’, 1943, angol fordításban Prolegomena to a Theory of Language, 1953) című munkája a glosszematikának, Hjelmslev deduktív nyelvelméletének alapvetése. Itt megkülönbözteti a kifejezés és a tartalom síkját, s mindkettőn belül formát és szubsztanciát. Tanulmányainak gyűjteménye az Essais linguistiques (‘Nyelvészeti tanulmányok’, 1959), további műve a Sproget (‘A nyelv’, 1953). Mind a négy említett munkáját lefordították magyarra (Antal L., szerk., Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény IV/I–II., 1983).

Képtalálat a következőre: „Hjelmslev, Louis”

Tovább olvasom

Nyelvészéletrajzok I.

Kétrészes sorozatunkban a nyelvtudományra nagy hatást gyakorló, 20. századi nyelvészeket vesszük sorra.

Saussure, Ferdinand de (1857–1913): svájci nyelvész. 1881-től a párizsi École des Hautes Études, majd 1891-től a genfi egyetem tanára. Összehasonlító nyelvészeti munkásságából kiemelkedik a Mémoire sur le système primitif des voyelles dans les langues indo-européennes (‘Tanulmány az indoeurópai nyelvek eredeti magánhangzó rendszeréről’, 1879). Ez az újgrammatikusok stílusában megírt, ám már a belső rekonstrukciót előlegező mű egy olyan hang meglétét feltételezte az indoeurópai alapnyelvben, amelyet csak a később felfedezett hettitában találtak meg, s az ún. laringális elméletet alapozta meg.

Képtalálat a következőre: „Saussure, Ferdinand de”

Tovább olvasom

Szavak eredete munkafüzet

Elhangzott 2019. júnus 5-én a TINTA Könyvkiadó könyvbemutatóján a budapesti Józsa Judit Galériában.

Vígh-Szabó Melinda a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar–finnugor nyelvészet szakán végzett, majd a veszprémi Pannon Egyetemen szerzett német szakos középiskolai tanárként diplomát. Jelenleg a Pannon Egyetemen adjunktusa, kutatási területe az észt mint idegen nyelv, kontrasztív nyelvészet, nyelvtipológia és a finnugor népek nyelvi identitása. A most bemutatandó Szavak eredete munkafüzet anyagának összeállításában a szerzőt az eddigi felsőoktatási tapasztalata, a tanárképzésben és a közoktatásban szerzett többéves gyakorlata segítette, valamint ihletet adtak számára az Észtországban látott nyelvvédelmi törekvések.

Szavak eredete munkafüzet

Tovább olvasom

Középkori szentek bölcsességei

A TINTA Könyvkiadó 2019. június 5-én könyvbemutatót tartott - az alábbiakban Oláh István előadásának írott változata olvasható, aki a Középkori szentek bölcsességei című könyvet mutatta be.

„Csak eszednek és lelkednek olvasás útján
nyert kincse jelenti az igazi gazdagságot, mert ez
nem vész el és nem hagy el soha.”
/Leonardo da Vinci/

Aki ide, a Józsa Judit Galériába belép, még ha akarná sem tudná kivonni magát a „genius loci”, a hely szellemének hatása alól. Ha valaki megbízással, asszociációkra felszólító feladattal jő és mint Tinta-követ, beér a képzeletbeli Tinta Kikötőbe, kétszeresen átérzi a hely szellemét, szellemiségét. Azzal, hogy a Tinta Kiadó rendszeresen e helyütt, a Józsa Galériában rendezi meg könyvbemutatóit - örvendetes tényként rögzíthetjük -; révbe ért.

A betérő, érdeklődő valójában a tudomány és a művészet templomában találja magát. Rögtön megérzi, hogy ez a könyvkiadó a bölcsészet, a nyelvészet tudományát osztja meg híveivel; Józsa Judit pedig kerámiaalkotásait és színvonalas kultúrprogramjait a szépért lelkesedőkkel.

20180928-tintakonyvbemutato-066.jpg

Tovább olvasom

Nosztalgiaszavak

Burget Lajos: Retró szótár

Burget Lajos: Retró szótár. Korfestő szavak a második világháborútól a rendszerváltásig
Tinta Könyvkiadó, 2008. 351 oldal, 2490 Ft
Retró szótár

A TINTA Könyvkiadó több mint egy évtizede dobta piacra a Retró szótárt. A megjelenést jelentős sajtóvisszhang követte, filmmel beszámolt róla a Reuters is, sőt egy moszkvai hírügynökség is tudósított a könyvbemutatóról azzal a címmel, hogy „Szótárba foglalták a kommunizmus szavait”. Persze a TINTA Könyvkiadó is előzetesen alaposan megdolgozott a szótárbemutató sikeréért, mert a bemutatónak színhelyt adó „retró” Tranzit Caféhoz még egy eredeti Ikarus 55 farmotoros busz is begördült, miközben a jelenlévők a hangszórókból a „Mint a mókus fenn a fán” című úttörő nótát hallhatták és nosztalgiázva dúdolták. A megjelenés óta még távolabb kerültünk a retró kortól, így még érdekesebbnek hatnak a szótár szócikkei.

Tovább olvasom

A moldvai tájnyelv szótára

Három kötetben jelent meg a „csángó szótár”

Péntek János, szerk.: A moldvai magyar tájnyelv szótára I/1. A–K. 2016. I/2. L–Zs. 2017. II. Közmagyar – moldvai magyar rész A–Zs. 2018. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár 

0-maldva-szotar.jpg

Nagyszerű eseménye a magyar nyelvtudománynak egy-egy új tájszótár megjelenése, s most az új, háromkötetes moldvai tájnyelv szótárát (a továbbiakban: MMTnySz.) üdvözölhetjük. A moldvai magyar (újabban kerülendő megnevezéssel: csángó) nyelvjárásokkal többen is behatóan foglalkoztak, s közülük kiemelkedik a finn Yrjö Wichmann (1868–1932) és a kolozsvári Márton Gyula (1916–1976) munkássága. Jelen tájszótárat a szintén kolozsvári Péntek János (1941–) szerkesztette, sok kiváló gyűjtő munkásságát összegezve. Péntek szerteágazó munkásságából kiemelkednek a szülőföldjének, Kalotaszegnek néprajzát és népnyelvét egységben tárgyaló, világviszonylatban is jelentős monográfiái (Péntek János: A kalotaszegi népi hímzés és szókincse. Bukarest: Kriterion 1979; Péntek János & Szabó Attila: Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Bukarest: Kriterion 1985). Péntek azonban a nyelvvesztésnek és a nyelvi revitalizációnak is szakértője, 2005. április 11-én elhangzott budapesti akadémiai székfoglalója a következő volt: Magyar nyelv- és nyelvjárásszigetek Romániában (Bp.: Magyar Tudományos Akadémia 2013).

0-pentek-janos.jpg

Tovább olvasom