Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Hány színt vagyunk képesek megnevezni?

Beszélgetés Szabó Mihály szerkesztővel A színek és a színnevek világa c. most megjelent kötet kapcsán

„A színek a fény tettei és szenvedései…” – J. W. Goethe

„A színek és a színnevek világa” – valóban annyira „színes” ez a téma, amennyire a cím alapján várná az ember?

Szabó Mihály: De még mennyire! Ennek alátámasztásául hadd hivatkozzam a már-már rekordhosszúságú alcímre: „Fizikai, kultúr- és művészettörténeti, illetve nyelvtudományi témájú értekezések színekről és színelnevezésekről – 12 idegen nyelv színelnevezéseinek egybevetése a magyar nyelv színneveivel”. Bár a kötet tanulmányainak többsége a kontrasztív (azaz összehasonlító) nyelvészet területén mozog (az angol, cseh, finn, francia, japán, kínai, koreai, német, olasz, orosz, román és szerb színneveket vizsgálják a magyar színnevek tükrében), a kötet szerkesztői (Székely Gábor, Hidasi Judit, Nagyné Schmelczer Erika és Osváth Gábor) szándékosan törekedtek egy tágabb, átfogó kép megmutatására is, ami a színeket és a színneveket illeti, így került a könyvbe például fizikai vagy történelmi témájú dolgozat is.

A színek és a színnevek világaSzékely Gábor (szerk.): A színek és a színnevek világa

Jól tudom, hogy a könyv egy korábbi kötet folytatása?

Család és rokonság nyelvek tükrébenSzabó Mihály: Igen, a tanulmányok szerzői, illetve a kötet szerkesztői többségükben „visszatérők”: a TINTA Könyvkiadó Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához című sorozatában jelent meg 2016-ban (a sorozat 186. köteteként) a Család és rokonság nyelvek tükrében című tanulmány-gyűjtemény, ennek sikerét látva merült fel, hogy a színnevek témájáról is érdemes lenne összeállítani egy kötetet.

Tovább olvasom

Egy szó, mint száz

Új magyar szinonimatár

Kereken 20 éve, 1998-ban jelent meg a Magyar szókincstár – ennek apropóján egy akkori újságcikkel emlékezünk meg a kiadó első és azóta is legsikeresebb könyvéről.

A közelmúltban [1998 novemberében – a szerk.] megjelent 25 ezer címszavas Magyar szókincstár a nyelvészek reményei szerint csak első, átmeneti termése egy már sok éve zajló munkálatnak. Míg a világban az úgynevezett egynyelvű szótárak egymással versengve keresik a nagyközönség kegyeit, Magyarországon a lassan három évtizede változatlan utánnyomásban megjelenő értelmező kéziszótár okozott a választási kampány idején kisebb politikai skandalumot. 

Az áprilisban Horn Gyula és Orbán Viktor között lezajlott tévévitában egy pillanatra főszereplővé lépett elő a Magyar értelmező kéziszótár. A szocialista párti miniszterelnök innen idézte a „polgár” szó jelentését: „gondolkodásában, magatartásában a tőkés osztályhoz húzó személy.” A Fidesz akkor még miniszterelnök-jelöltje erre nyomban replikázott, s elavultnak minősítette a meghatározást, ám egy pillanatra aztán mégis zavarba jött, amikor vitapartnere közölte vele: egy 1990 után megjelent kiadásból idézett. Szemlátomást egyikük sem tudta, hogy az 1972-ben készült értelmező szótár változatlan utánnyomásáról beszélnek.

1.jpg

Tovább olvasom

Fideszburger, tamagocsi, terminálkan - új szavak 1997-ből

A rendszerváltás nyelvi velejárójaként valóságos kis „szemantikai forradalom” zajlott le a magyar szókincs bizonyos rétegeiben. Ezeket a változásokat talán leghozzáférhetőbben az írott sajtó nyelve dokumentálja – ebből válogatott 1997 neologizmusait összegyűjtve a kötet két szerkesztője. Bevezetésképpen röviden érdemes megemlékezni a rendszerváltás két feledésbe merült neologizmusáról, ráadásul hapax legomenonjáról, melyeknek nyelvészeti kuriozitásukon túl talán politikatörténeti jelentőségük is van.

1989. január 28-án, szombaton Pozsgay Imre akkori államminiszter egy rádióinterjúban közölte, hogy az akkori kutatások (!) alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt, nem pedig – miként addig hivatalosan tekintették – ellenforradalomnak. Pozsgay nyilatkozata látványosan és trükkösen kerülte ugyan az azóta bevett forradalom és szabadságharc kifejezéseket, mindenesetre az 1989-es magyar fordulat egyik legfontosabb eseménye volt. A népfelkelés minősítés annyira meglepte pártvezetőtársát, a „tudomány” állását kevésbé követő miniszterelnököt is, hogy az hirtelenjében, pár napra rá, 31-én gyönyörű hapax legomenont rögtönzött. Németh Miklós, a miniszterelnök, ekkor súlyos hibának minősítette a múlt „egyszavas” megítélését, mondván: 1956 októberét igazán csak a legellentétesebb fogalmak együttesen képesek kifejezni, az értékelésben a népfelkelésnek éppúgy helye lehet, mint a nemzeti tragédiát okozó szocializmusellenes terrorlázadásnak. Nos, a terrorlázadás Németh Miklós egyéni szóalkotása. Feltehetően előtte senki ki nem ejtette e szót, s utána is rövid időn át legfeljebb őt idézve használták.

Tovább olvasom

Az „őrködés” az angyaloknak csak az egyik feladata

Beszélgetés Kiss Bernadett szerkesztővel az Angyalok a bibliában c. most megjelent kötet kapcsán

Meséljen az Iránytű sorozatról, amelyben az új kötet is napvilágot látott! 

Kiss Bernadett: A TINTA Könyvkiadó az Iránytű sorozatában olyan köteteket vonultat fel, melyek valamilyen módon segítenek eligazodni az életben. A cím is erre utal. A Bűnök és erények a Bibliában, illetve az Úton Isten felé című kötetek lelki értelemben is támogatják az erkölcsös életet. Hamarosan újabb kötet jelenik meg ebben a sorozatban, melynek címe A boldogság titka, tehát szépen illeszkedik majd az eddigiekhez. Az Angyalok a Bibliában a bukott angyalokról is szól, így egymás mellett láthatjuk tehát a helyes utat választó és az arról letérő angyalok „sorsát”. 


Leonardo angyali üdvözlete Gábriel arkangyallal

Honnan jött a kötet ötlete?

Kiss Bernadett: A kiadó igazgatójának, Kiss Gábornak volt az ötlete egy ilyen „angyalos'' kötet. Erről őt kellene megkérdezni.

Milyen sorrendet követnek az idézetek és miért? 

Kiss Bernadett: A bibliai könyvek szokásos sorrendjében került a 260 idézet a kötetbe, tehát először az ószövetségben szereplő angyalokról olvashatunk, majd az újszövetségiekről. Érdekes megfigyelni, hogy mennyiben változik az angyalok szerepe, milyen feladatokat teljesítenek, hogyan jelennek meg az emberek előtt a különböző könyvekben. Úgy gondoltuk, hogy a Bibliában lévő sorrend szép ívet ad a kötetnek. 

Tovább olvasom

Siena és a Palio

Siena, ez a középkori kisváros egy igazi gyöngyszem Toszkána szívében.

Keletkezéséről legendák szólnak. Az egyik közülük Róma alapításához (i. e. 753) kapcsolódik, Romulus és Remus ikerpár mondájának köszönhetően, akiket anyjuk helyett egy farkas táplált. A városban több helyen is feltűnik a farkas szobra az ikrekkel (a dóm padlózatán, a dóm előtti téren, a központban lévő Tolomei téren).

A sienai dóm padlózatán lévő mozaik Romulusszal, Remusszal és a farkassal

Remus fiai, Ascanio és Senio, nagybátyjuk üldözése elől menekülve (aki apjukat megölette, és őket is el akarta pusztítani), oltalmat keresnek Rómától távol. A helyet, ahol megállnak, Senio neve után elnevezik Sienának. Siena emblémájában két szín szerepel: a fehér és a fekete, mely keletkezésének mitológiai eredetére utal, ugyanis Remus fiai, Ascanio és Senio lovainak a színét idézik.

Tovább olvasom

Hogy kerül a méhkas a szótár címlapjára?

Kiss Gábor roppant szótárgyűjteménye

Amikor Kiss Gábor kiállításra készül, lakásában mindenütt jókora műanyag rekeszek, bennük tárgy szerinti csoportosításban szótárak garmadája várja, hogy elszállítsák. A száz-egynehány kötet csak a mustrája vendéglátóm majdnem félezer szótárjának. Roppant mennyiség, egy átlagos család szótárállományának ötvenszerese vagy százszorosa. A Magyarországon megjelent szótárak közül itt van minden huszadik, sőt talán minden tizedik – a házigazda maga sem tudja pontosan, tízezernél több vagy kevesebb szótár hagyta-e el ez idáig a hazai nyomdákat. Úgy mondja, Sági István 1922-ben elkészült leltára a legfrissebb átfogó bibliográfia, és már abban 479 szótár szerepel.

Az első rekesz kopottas eredeti vagy újdonatúj hasonmás kötetei láttán magától értetődik a kérdés: melyek voltak a legelső szótáraink?

– A nyomtatott szótárak közül Pesti Gábor hatnyelvű – latin–olasz–francia–cseh–magyar–német – munkájáé a dicsőség. A Bécsben 1538-ban kiadott szótárban nem ábécérendben, hanem fogalomkörök szerint vannak benne a szavak. Baranyai Decsi János annak a századnak az utolsó évtizedében szólásgyűjteményt adott ki, Erasmus görög és latin szólásait magyar értelmezéssel. Az első nyomtatott kétnyelvű szótárunk Szenczi Molnár Albert 1604-ben megjelent munkája.

Pesti Gábor (Bécs, 1538) hatnyelvű fogalomköri szótárának címlapja. Forrás: a szerző

Tovább olvasom

Életműve „munkái öszvegéből várható”

Reguly és a tudomány „zománcza”
Életrajzi és kortörténeti adalékok 1.
Válogatta, szerkesztette, írta: Szíj Enikő
Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete
Tinta Könyvkiadó Budapest, 507 lap

Hány nyelvet ismert Reguly Antal, hányban volt jártas? Véleményem szerint valamennyi finnugor nyelvet (magyar, vogul, osztják, zürjén, votják, cseremisz, mordvin, finn, észt – és további finnségi nyelvek –, lapp), a szamojédok közül feltehetőleg a jurák elemeit, valamint a németet (hagyjuk el a legnagyobb nyugat-európai nyelveket), a svédet, az oroszt, a csuvast, a tatárt, a baskírt, a törököt, a mongolt, és – tanulmányai keretében – a latint és talán a görögöt. Mindezt összeadva tehát az Urál nagy felfedezőjének a nyelvtudása a húszat mindenképpen meghaladta (a kezünkben lévő kötetben e kérdésekről l. például 38, 222, 223, 227–228, 330).

A Regulyról, munkásságáról és koráról szóló, szinte a teljességet célba vevő gyűjtemény, a Bibliographia Regulyana 6. száma (e sorozatnak ez a voltaképpeni harmadik kötete) öt részből és a mellékletekből áll.

1. Ismerősök és ismeretlenek (17–135). Ebben előbb Reguly orosz, majd magyarországi pénzügyeit tekinthetjük át, az utazó 1941. június 11-i szentpétervári megérkezésétől egészen haláláig (1858. augusztus 23), mellette életrajzi vázlatával színesítve (24–51). A válasz – számos, főleg újságcikk, illetőleg kézirattári levélidézet, levélfogalmazvány, levél, levélrészlet stb. pontos idézésével – így adható meg röviden: „elegendőt [kapott], csak mindig késéssel” (22), de – joggal teheti hozzá a szerkesztő Korompay Bertalan megállapítását – „nincs még egy olyan tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, aki ennyi gondot okozott volna a tudós társaságnak” (23). Mindenesetre a XIX. századi „levelezés, a pénzküldés, pénzzel gazdálkodás bonyolultságát” (33) jelzi egy sor levél. Például „fogalmam sincs, hogyan érhetném el Önt az Urálban” (34). Vagy – e kötetben később olvasható – K. Baer tudósítása: „nagyon kérdéses, hogy eléri-e a levelem. /…/ Már négy /…/ levelet kaptam vissza” (291). A segélyek intézésében Széchenyi István gróf is szerepet vállalt (37, vö. 43–44). Gräfenbergben 1847 májusában aztán Reguly – miként írja – „udvariassági látogatást tettem nála[,] és el kellett mondanom neki egész hétéves odisseiámat” (50). Az önkéntes adakozók között volt sok más akadémikus között Ballagi (Bloch) Mór, Bugát Pál, Fogarasi János, Toldy (Schedel) Ferenc is (42, 45). Bugát felírta azt is az aláírási ívre – mint ahogy a titoknok megjegyezte – „Szeretné, hogy Reguly még a távolban kineveztetnék [a pesti egyetemen] a finn és evvel rokon nyelvek nyilv. tanárául” (45, vö. 49, 264). Egyetemi katedrát egyébként Szíj Enikő szerint sohasem ígértek Regulynak (127, 129). – Gräfenbergben ismerkedett össze Reguly Duka Tivadarral, Kőrösi Csoma Sándor hagyatékának megmentőjével, emlékének ápolójával, első életrajzírójával, aki előbb Görgey Artúr hű parancsőr tisztje volt, majd pedig ő lett az első magyar, aki Angliában orvosi diplomát szerzett (52–74). Duka egyébként a finnugrisztika körében tudományos-ismeretterjesztő írásokat is írt a finnugor népekről és kutatóikról, egyebek mellett Reguly életrajzáról és gyűjtéséről (64–66), valamint August Ahlqvist és Hunfalvy Pál halálakor egy-egy nekrológot jelentetett meg egy londoni szaklapban (67–73). – Rónay Jácint író, a szabadságharc bukása után ugyancsak angliai emigráns több, angol nyelvű cikkében írt Regulyról és a vogulokról (75–80). – Mocsáry Lajos későbbi politikussal Reguly többször találkozott: 1847-ben a sziléziai Freiwaldauban, majd 1857-ben ő volt a házigazdája palóc kutatóútjakor (81–85). – Reguly, könyvtári első őr a Magyar Mitológián dolgozó Ipolyi Arnoldot 1851-től kezdődően segítette: részt vállalt a kézikönyv anyaggyűjtésében, megírásában és kiadásában is (86–130). Reguly bizonyos forrásokra hívta fel a művészettörténész figyelmét, Ipolyi munkájában sokszor említi név szerint is utazónkat a szövegben és lábjegyzeteiben is: („R. a vogulból olvassa nekem”, „R. szíves közléséből” stb.). Egy idézet Ipolyi egyik leveléből: „az időt egészen a könyvtár és Reguly társaságában töltém [szolgálati lakásában], uto[l]só este csak két óráig éjfél után voltunk együtt nyakig a fin[n] mythusokba merülve” (91). E fejezet végén Szíj Enikő tíz érvet sorol fel a Magyar Mitológia írója és Reguly szoros kapcsolatára (129). Mindez akkor készült Magyarországon – 1854-ben –, amikor Madách Imre így fogalmazott: „Ilyen viszonyokról mint a mienk /…/ más népeknek fogalmuk sincsen” (130). – Reguly Toldy Ferenccel együtt szakértőként írt (alá) egy akadémiai könyvkiadási javaslatot, amely egyben Magyar László Afrika-kutató könyvének és érdemeinek méltatása (131–135).

Tovább olvasom

Ágyúgolyófa, aggófű, álombogyó és társaik

avagy a gyógyhatású növények színes világa

Rácz János: Gyógyhatású növények. 250 gyógynövény leírása, nevének magyarázata és gyógyhatásának ismertetése
Tinta Könyvkiadó. Budapest 2014. 242 l.
(Az Ékesszólás Kiskönyvtára 30)

Mint már korábban is megtettem, ezúttal is a Tinta Könyvkiadó legújabb könyveinek egyikét ismertetem. 2014-ben e sorozatban több érdekes kiadvány jelent meg. Közülük a címben jelzett művön kívül az érdekesebbek adatait közlöm: Margalits Ede – Kovács Erzsébet: Magyar–latin közmondásszótár. 2000 magyar közmondás, szólás klasszikus és újkori latin megfelelője (ÉK 28), Grétsy László: Anyanyelvi séták. Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa (ÉK 29); Kiss Gábor (szerk.): Kis magyar tájszótár. 5800 népies és tájnyelvi szó magyarázata (ÉK 31), Kiss Gábor és Kiss Bernadett: Bölcs tanácsok. 4000 közmondás, szólás aNövénynevek enciklopédiája Czuczor–Fogarasi-szótárból (ÉK 33). – Megemlítem még, hogy a 2014-ben e kiadónál 1921 után újra megjelent a Széchenyi igéi című, 121 lapos antológia, amely a legnagyobb magyarnak örök érvényű gondolatait – szám szerint összesen 178-at – tartalmazza Szekfű Gyula munkájaként és előszavával.

Rácz János növényeink és állataink kiváló ismerője, a Növénynevek enciklopédiája, a Gyümölcsneves könyv és az Állatnevek enciklopédiája című népszerű kiadványok szerzője.

Gyógyhatású növények főcímű munkája bevezetésében (5–12) megismerkedhetünk a növényi gyógyászat fogalmával, a hazai növényi gyógyítással, és rövid összegezésben áttekinthetjük a magyarországi füveskönyvek, herbáriumok, orvosi munkák történetét. A szerző jelen munkájának két forrása elsősorban két botanikai szógyűjtemény: Csapody Vera – Priszter Szaniszló Magyar növénynevek szótára (Bp. 1966) és Priszter Szaniszló Növényneveink (Bp. 1998) című munkája.

Tovább olvasom

Megéri-e harcolni a dilettáns nyelvészkedők ellen?

Honti László: Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tények és vágyak.
Tinta Könyvkiadó, Budapest 2012. 282 l. (Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához 143.)

Platon a barátom, de még inkább az igazság – idézi a latin mondást könyvében a szerző (218), azaz: az igazság mindennél előbbre való.

2010-ben jelent meg a legutóbbi összegezés a magyar nyelv rokonságáról: A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság (főszerk.: Honti László, szerk.: Csúcs Sándor és Keresztes László. Tinta Könyvkiadó. Bp. 2010 - bővebben ITT lehet olvasni róla), és ugyanebben az évben napvilágot látott e mű második, bővített kiadása is.

Honti László jelenlegi monografikus műve, „a kérdés új szempontok szerinti, korszerű összefoglalása” (a könyv külső borítójáról idézve) a prológust, majd a bevezetést követően (7–15) két részre tagolódik. Egyrészt a történeti-összehasonlító nyelvtudomány alapkérdéseit, a magyar nyelv finnugor (uráli) származásának kritériumait tekinti át, megismertetve a jórészt műkedvelő olvasót a másik két ugor nyelvcsaládbeli nyelv magyarral közös sajátosságaival (16–50). Másrészről, Anyanyelvünk „rokonságairól” alcímszó alatt a szerző végigtekinti az elmúlt évek-évtized dilettáns, tudománytalan nézeteit, e művekből bőségesen idéz, majd ezeket az idézett részeket pontokba szedve észrevételekkel, megjegyzésekkel látja el, ízekre szedve kritizálja, a melléfogásokat korrigálja (51–220). Csak az érdeklődés felkeltésére néhány téma: A „halzsírszagú atyafiság” régen és ma; Magyar „ősnyelv” és „szómagyarázatok”; A gyökészetről; Nem finnugrista nyelvészek téveszméi; Miért tenyésznek a tudománytalan nézetek?

Tovább olvasom

Négyszáz pénznév története és eredete

Maticsák Sándor: A mókusbőrtől az euróig. Pénznevek etimológiai szótára
Tinta Könyvkiadó, Budapest 2018. 212 + [2] l. (Az Ékesszólás Kiskönyvtára 55.)

Hogy mire nem vetemedik egy finnugor nyelvész? Csak egy kis nyári szabadidő kell hozzá, egy kis szakértelem meg egy kis érzék a szófejtéshez.

Az Előszót (9–10) néhány összefoglaló jellegű és kifogástalannak mondható fejezet – tulajdonképpen önálló tanulmány – követi: A pénz rövid története (11–17), A magyar pénzek (18–19), Vándorló pénzek, vándorló pénznevek (20–21), A pénznevek fő típusai (22–29) és a Pénznevek etimológiai szótára bevezetője (30–32). Egy névtanos szakember kiváló alkotása a pénznevek típusait elemző fejezet. A magyar pénzekkel kapcsolatban a szótörténeti és az etimológiai részben szereplő (33–199) nevek jóval felülmúlják a kis összefoglalásban felsorolt elemeket. Aranypénzünk a dukát, azaz 1365 óta hazánkban a körmöci arany, további pénzeink pedig (itt és a következőkben megkísérlem a szótár időmegjelölését követni) a dénár, forint, garas, babka, máriás, tallér, az erdélyi akcse és oszpora, poltura, libertás, krajcár, peták. korona, fillér és pengő (összesen 16 különböző név). A szótárt követi a Mai pénznevek és váltópénzek mintegy a föld 230 országát és azok ma érvényes pénznemeit (így nálunk a forint és a fillér [?]) felsoroló jegyzéke (201–205). A kötetet végeredményben egy teljes irodalomjegyzék zárja (207–212), amelyben én még a Fodor István szerkesztette A világ nyelvei című kézikönyvet (Akadémiai Kiadó, Budapest 1999. 1700 l.) is felvettem volna. Mintaszerű a közel ötven internetes forrás felhasználása és ezek megadása.

Tovább olvasom