A TINTA Könyvkiadó gondozásában a közelmúltban jelent meg A régi magyar diáknyelv szótára. A diákélet közel 1900 szava, kifejezése korabeli helyesírással és magyarázatokkal, jelentés- és szinonimamutatóval című kötet, mely a kiadó öt bemutatott könyvheti újdonsága között szerepelt 2026. június 10-én a Józsa Judit Galériában, Budapesten rendezett eseményen. A szótárat a szerző, Vasné dr. Tóth Kornélia – az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója, nyelvész, művelődéstörténész – ismertette, az ő gondolatait idézzük.

Vasné dr. Tóth Kornélia bemutatja a kötetet a Józsa Judit Galériában

Tisztelt Érdeklődő Közönség! Kedves Anyanyelvbarátok!

Szeretettel köszöntök mindenkit a 97. Ünnepi Könyvhét alkalmából rendezett könyvbemutatón itt a Józsa Judit Galériában.  A TINTA Könyvkiadó idei kötetei közül A régi magyar diáknyelv szótára című könyvemet szeretném Önökkel megismertetni. A művet a nyelvészet, a nyelvápolás, a szótárkiadás terén elkötelezett kiadó Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatban publikálta. A megjelentetésért ezúton is hadd fejezzem ki köszönetemet.

Vasné dr. Tóth Kornélia Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat két szerkesztőjével, Kiss Gáborral és Bárdosi Vilmossal

A most ismertetett szótár időutazásra invitálja az olvasót, egyrészt csatlakozik a többi, a régi korok nyelvét, szókincsét bemutató szótárhoz, másrészt elkülönül abban, hogy hiányt pótolva egy sajátos társadalmi csoport, a diákság – főként 19. századi – szókincsébe ad betekintést. Ahogy a mű alcíme is utal rá, a diákélet közel 1900 ránk maradt szava, kifejezése szerepel benne korabeli helyesírással és magyarázatokkal, jelentés- és szinonimamutatóval. A diáknyelv a csoportnyelvek közé tartozik, egy bizalmas nyelvhasználati forma, megalkotásának célja a közös csoporthoz tartozás, az elkülönülés kifejezése, szókészlete az élet szinte minden területére kiterjed, jellemzője a játékosság, az ötletesség, a humor.

Az első önálló magyar diáknyelvi szótárat Dobos Károly szerkesztette 1898-ban, mintegy 900 címszóval. Munkámhoz e mű adta a kiindulópontot, emellett jelentős forrásként szolgáltak még Barcza Józsefnek a Tanulók Lapjában és a Magyar Nyelvőrben ekkoriban (1895–1896‑ban) megjelent diáknyelvvel foglalkozó cikkei, illetve a Dobos-szótár kiadását követő országos hatókörű szógyűjtések, melyek anyagát a Tanulók Lapja tette közzé 1898–1900. évi számaiban. Nagy munka volt a többféle forrás anyagának egységes szemléletű szócikkekbe szerkesztése, melynek során az összegyűjtött kb. 1900 szót, kifejezést mintegy 1700 címszóba rendeztem.

A jelen szótárat részletes előszó vezeti be, ebben a szócikkek felépítése mellett beszámolok a mű készítésének indítékairól, céljairól. Korábbi diáknyelvi kutatásaim főként a 20–21. századi diáknyelvre irányultak, köztük elsősorban a sárbogárdi és érdi diákok beszédére, emellett országos hatókörű szótárat is szerkesztettem. Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2018-as Diáknyelv – diákszótár témában kiírt pályázatán viszont a hagyományőrzés, értékmentés jegyében a régi korok diáknyelvére visszatekintő pályamunkával indultam, ez adott további ösztönzést a jelen szótár elkészítéséhez. Korunk diáknyelvi szavainak feltárása, gyűjtése mellett ugyanis legalább olyan fontos az elmúlt évszázadok nyelvhasználatának vizsgálata, az akkori diákok szókincsének megőrzése, továbbörökítése az utókor számára, felidézve régi korok hangulatát, az iskolák, a diákkollégiumok világát, szokásrendszerét.

A könyvbemutató közönsége a Józsa Judit Galériában

A szótár külön értéke, hogy a jelentések megadása mellett minden egyes szócikkben a szakirodalmi forrásokat és az általuk közölt használati helyet is feltüntetem, mely révén a szavak területi megoszlása is feltérképezhetővé válik. A legtöbb diáknyelvi szó, kifejezés a debreceni kollégiumból származik, de például Budapest, Székesfehérvár, Sárospatak, Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza, Rimaszombat, Késmárk térségéből is sok szó szerepel a műben, mindez mutatja a szótár országos hatókörét az akkori Magyarországra nézve. Az iskolák vonatkozásában többféle típusú, felekezetű középfokú intézmény megtalálható.

A mű használatát segíti, hogy kétirányú szótárként működik, a diáknyelvi szavak, kifejezések mellett azok jelentései szerint is lehet keresni, melyet a kötet végén található jelentés- és szinonimamutató tesz lehetővé.

A szótár sokszínű szókészlete bizonyítja, hogy a diáknyelv nem specifikusan iskolai nyelv, kiterjed az iskolai tevékenységeken túl a hétköznapi élet tágabb körére, a diákok mindennapi ténykedéseire. Megtudhatjuk, hogy a kisdiák diáknyelvi szavakkal bagoly, berbécs, birka, buckó, csaperli, csészta, csirke, csoze, dárdás, első Pista, fika, gimpli, gombos, göde, hékás, jámbor, kibicz, koczé, mendikáns, mitugrász, nyomorista, paczalista, pocok, prücsök, pucor, sista, skudancz, srácz stb. A táblatörölgető a puccmájszter, az élelem- és italszerzési lehetőséget felkutató diák az explorator, aki csavarog, az czaflangol, farczangol, viribül, aki pedig az ideál ablaka körül sétálgat, az fenszterez. Ha valaki elmarad az órákról, az bliccel, brennöl, cugol, elsvengol, fugál, magánszünetet tart, megpeccen, paklizik. Az étkezés, az ételnevek fogalomköréből csak párat említve: az aprókása gricza, a bab viharmag, semper, a birkapaprikás csokesz, a cipó debak, debó, marczi, a csirke czipa, a disznótoros disznóság. Az italok közül is néhányat kiemelve: a bor bánatszalasztó, czankó, ne rángass!, vinum Hozsekiánum, a kávé koromlé, a pálinka akadémikus snapsz, Áron lé, blegyoresz, geberdusz, gugyi, itóka, ne búsúlj!, snabulesz.

Felfedezhetünk a mai napig ismert, átörökített szavakat, kifejezéseket, melyek ugyanabban a jelentésben használatosak korunk diáknyelvében is, ilyen a gólya kezdő, kisdiák, a bunkó és a szekunda elégtelen osztályzat értelemben. Aki megbukik, az hasal, repetál, aki meg nem engedett írásos iskolai segédeszközt vesz igénybe, az kipuskáz valamit. Régente is jellemző volt – részben a megrövidült szóalakokhoz hozzákapcsolva – az -i kicsinyítő képző gyakori használata, a bizonyítvány így lett bizi, a cukrászda és a szálloda cuki, illetve száli; az ételnevek közül a galuska gali, a dobostorta dobi, a pattogatott kukorica patti.

Vasné dr. Tóth Kornélia: A régi magyar diáknyelv szótára

Ugyanakkor azzal is szembesülhetünk, mennyi szó, kifejezés kihalt, feledésbe merült, vagy más jelentésben használatos – azaz mennyi változás következett be a diákok nyelvében, mely az egyik legváltozékonyabb szókinccsel bíró csoportnyelv. A tanrendben azon órára, melyben a diáknak, egyetemi hallgatónak nincs előadása, ma is alkalmazzuk a lyukas óra kifejezést, de a szótárban fellelhető ablakos óra szerkezet napjainkra feledésbe merült. Hasonlóképpen ma már nem használatos a diáknyelvben számos, a latinos műveltséget őrző szó: az étkezőhelyre az alumneum, az alvóteremre a dórmitorium, a pipázóteremre vagy pipatartóra a pipatorium megnevezés. Érdekes az alma mater kifejezés, melyet a kollégium mellett az alma- és általában a gyümölcsáruló kofára is mondtak.

Az ötletességükkel kiemelkedő szavak közt említhető a búböffenet nem sikerült mondás és a tintanyaló gimnáziumi tanuló értelemben. Aki ballábbal lép le a vacokról, annak rossz kedve van. A beképzelt emberre – az ókori görög színjátszást idézően – találóan alkalmazták a kothurnusban jár szófordulatot, az előkelősködőre pedig a feszít, mint két krumpli egy zsákban kifejezést. Azt a diákot, aki órák alatt ki szokott menni, aranykulcsos lovagnak, a kereskedősegédet a rőf lovagjának hívták. A játszi szóferdítésekre, betűcserékre példák: a fizikus vizikos, a filológus filelógós, a nyelvész nyűvész.

A régi diáknyelv olykor ragadványnevekkel élt, a rendőr így lett Málé János, a kövér fiú a Budapesti Állatkert első vízilovára utalóan Jónás. Irodalmi vonatkozású a pedellusra és segédjére a Robinson, illetve a Péntek, a zömök, erős fiúra pedig a Toldi elnevezés.

Az említett példák is mutatják, hogy a feledés homályából életre keltett diáknyelvi szavak sokszor archaizáló jellegük ellenére is képesek megszólítani századunk emberét, fontos kultúrtörténeti értéket képviselnek. Ezzel zárom is mondandómat, nehogy debreceni szemmel nézzenek rám – mostantól inkább szent heverd el napot tartok. Hogy e kifejezések mit jelentenek? Akit érdekel, járjon utána, megtalálhatja a szótárban! Köszönöm a figyelmet!

Vasné dr. Tóth Kornélia dedikálja a kötetet a 97. Ünnepi Könyvhéten Budapesten, a Vörösmarty téren

 Vasné dr. Tóth Kornélia