Gróf Széchenyi István (1791–1860)politikus, író, polihisztor, közgazdász, közlekedési miniszter, „a legnagyobb magyar”
„Gróf Széchenyi István nem volt filozófus, de egész lényét áthatotta a filozófia, a világegyetem, a természet, az élet, az ember és a magyarság okával és céljával átitatott…
Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2014. július.
Mit csinálunk? – kapja vagy legalábbis kaphatja fel fejét jó néhány olvasónk a cím láttán. Ha valóban így van, nem csodálkozom, de mindeddig egyikünk sem talált ki ennél jobb, tehát mindenki vagy legalább sok ember által ismert…
Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2014. június.
Azoknak az olvasóinknak, akik általában figyelemmel kísérik TINTA blog Nyelvünk tája rovatát, talán már jelez is valamit ez a cím; számukra talán már kisejlik belőle, hogy itt ezúttal bizonyos szólásokkal kapcsolatos kérdésekről…
Szabó Lőrinc (1900–1957)költő, esszéista, műfordító, kritikus
„Együtt haladt az árral; az új irányok minden ezközét fölhasználta, hogy heves, drámai, zsúfolt, szaggatott mondanivalóit kiárassza. Egymásra dobálta a szimultán, expresszionista, szimbolista módszereket, de nagy érzéket tanúsított a…
Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2014. május.
A címül írt veretes kifejezés a Teremtés könyvéből való. A szöveg egyik fordításában az Úr szól így Ádámhoz az első emberpár bűnbeesését elmesélő részben: „Orcád verejtékével eszed kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, amiből…
Megjelent: Írók a könyvről (A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete, Budapest, 1930).
Én nem tudom, hogy az ember – a homo sapiens – a fejlődés melyik fokán érezte meg először, hogy az írott betűnek, amit ma általában könyvnek nevezünk, lelke van, az azonban bizonyos, hogy ezt…
Sütő András (1927–2006)Herder- és Kossuth-díjas erdélyi író, esszéista
„Erőteljesen átlirizált epikus hangnem és leíró-szociografikus anyagkezelés alakította ki vallomásos prózájának egyéni karakterét. Epikájának a vallomásos alanyi jelenlét adja a központi szervező elvét. A történelmi, szociális…
Megjelent: Írók a könyvről (A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete, Budapest, 1930).
Reggel nyolc órára kinyílik a könyvesbolt.
A főnök úr maga személyesen rántja fel azt a rolót a boltajtó elől.
A tanuló fiú befűt. A segéd úrnak rögtön rendeznivalója van azon a létrán.
A…
Megjelent: Írók a könyvről (A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete, Budapest, 1930).
Régóta vesződöm azzal a problémával, hogy az irodalom közügy-e vagy magánügy, nemzetek, fajok, társadalmak, korok és világok kollektív szimptómája, kollektív érdeke, kollektív feladat-e vagy…
Simon András (1958–2024)grafikusművész
„Egy vonallal többet írt le, mint mások ezer szóval. Sokunk otthonában van a falon egy képe, áll a könyvespolcon egy-egy könyv a címlap-illusztrációjával, kaptunk vagy küldtünk karácsonyi lapot az ő rajzával. Úgy élt, ahogy alkotott, ezért volt hiteles. Bár ő…
