Csúfolóktól a szójátékokon át a káromkodásokig III.

Tudnivalók a szólásokról, a közmondásokról és az életbölcsességekről

A közelmúltban jelent meg a TINTA Könyvkiadónál Balázsi József Attila és Kiss Gábor szerkesztésében a Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiájaamely 8250 örök érvényű igazságot tartalmaz szótárszerű elrendezésben. A kézikönyv ezeket értelmezi, s ahol szükséges, néprajzi-művelődéstörténeti megjegyzésekkel egészíti ki őket, mindezt népszerűsítő formában ‒ ám tudományos igényességgel, a nagyközönség számára összeállítva. A kiadvány ismeretterjesztő jellegét erősíti a nagyszámú néprajzi-művelődéstörténeti magyarázat. Az enciklopédiában 21 kis „keretes” írást is találunk, ezek a szólások keletkezéséről, jellegéről, csoportjairól tájékoztatnak. A TINTA Könyvkiadó Anya-nyelv-csavar blogján most közreadjuk ezeket az írásokat kedvcsinálónak a Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiájához. A kis írásokat Balázsi József Attila készítette.

azt a hét meg a nyolc!

Minden mitológiában kitüntetett szerepet játszik a számvarázs és a számszimbolika. A számokat az ókortól fogva mágikus erővel ruházták fel, egyeseknek jótékony, másoknak rontó hatást tulajdonítva. A magyar hitvilágban a hármas szám mellett a hetes és származékai (77, 777), továbbá a kilences fordulnak elő leggyakrabban. Számos szólás és hasonlat elterjedésében a Bibliáé az érdem, akkor is, ha azok más, ókori szövegekben már előfordultak. Ilyen a csont-bőr emberre alkalmazható úgy néz ki vki, mint a hét szűk esztendő egy végbe. Jelentésváltozással a hét szűk esztendő mondható a zsugori emberre is. A hetes szám és többszörösei megtalálhatók archaikus népi imádságainkban.

Népköltészetünkből minden magyar gyermek ismeri az alábbi kifejezéseket: hét országra szóló lakodalom (vö. hét országra szól vmi, mint a lőcsei kalendárium ’híres’), hétfejű sárkány, hétmérföldes csizma. Mesekezdő formula a hetedhét ország említése, s a kincsmondákban hétévenként tisztul a kincs. Mindegyik esetben a hetes szám nyomatékosító elem, mint némely káromkodásunkban: a hét szomorúját!, a régi hétfejű fene egye meg! (nyilvánvalóan a hétfejű sárkány ihletésére), rohadjon meg alattad hét kocsi szalma!

hét országra szóló lakodalom (FORTEPAN / Hámori Gyula adományozó)

Ugyancsak erősítő szerepű a hét ezekben a szólásokban: hét kapocsra jár vkinek a dereka ’illegeti magát 〈lány v. asszony〉’, kihúzott vki, mint hét krumpli egy zsákban ’kicsinosította magát’, hét lyukra fut vkinek a lába ’gyorsan jár’, hét puszta faluban nincs párja vkinek v. vminek ’kevés hozzá hasonló van’, kijárta a hét iskolát ’huncut, furfangos’.

káromkodás

A káromkodás ősidők óta az ember felgyűlt indulatainak levezetésére szolgál. A középkor óta sok ország, város, intézmény törvényeiben büntetendő cselekménynek számított. Hazánkban is bezáratás, botozás, kövezés, iskolából történő kicsapatás, sőt csonkítás is járt érte. A tilalmak enyhültével nagy szóbeli szabadosság kapott lábra világszerte.

A szitkok legfontosabb csoportjai:

  1. Származásgyalázás: ebadta teremtette!; kánfuter-adtateremtette!;
  2. Gyalázkodások: te, isten lova!;
  3. Szitkok, átkok: a fene a gyetrádba!; a guta üssön meg!;
  4. Műveltetések: az isten lova szarjon le!; az isten rogyassza rád az eget!;
  5. Szitokszók: a kutyafáját!; azt a miskulanciáját!

Eredetileg a fene a népi gyógyászat betegségneve volt. Megszemélyesített betegségokozó voltára ma már csak a szólásokból és szitkokból következtethetünk.

A népnyelvi káromkodások egy része tréfás-gunyoros, illetve szépítő hangulatú, mintegy arra utalva, hogy a haragot talán nem is kell annyira komolyan venni. Ilyenek például: eredj a farmakutyiba!, a fityörefáréját a világnak!, azt a fűzfán fütyögő, jégen kopogó, szerelmes rézangyalát!, a nagyapád pofozzon meg!

portre-balazsi-jozsef-attila.jpgBalázsi József Attila

három a magyar igazság

A hármas (akárcsak a hetes) a gazdag szimbolikus jelentéskörrel rendelkező számok közé tartozik. Többnyire valamilyen mágikus eljárás elvégzésével kapcsolatban említik. A népmesében a hősnek három nehéz feladatot kell megoldania, a népi gyógyászatban pedig háromszor kell megismételni ugyanazt a gyógymódot, hogy hatásos legyen: reggel (napkeltekor), este (naplemente idején) és éjfélkor, vagy három egymás utáni napon ugyanabban az időben. A háromszori ismétlés cselekvésekhez is kapcsolódhatott: régente vásárba indulás előtt háromszor körbeforgatták az eladó állatot, hogy szerencsésen elkeljen.

Frazeológiánk bővelkedik a hármas számot tartalmazó kifejezésekben. Az ehetetlen ételre azt mondják, hogy háromféle egy lére, és az ’egyik sem különb a másiknál’ jelentést a frappáns ecet, torma, fokhagyma, mind a három egyforma megállapításával fejezik ki. Az élet különféle megpróbáltatásai közül hármat emel ki a következő közmondás: nincs három nagyobb csapás, mint a csepegős ház, rossz szomszéd, rossz feleség. Tetteinket ajánlatos alaposan megfontolnunk, figyelmeztet a háromszor mérj, egyszer vágj! proverbium.

A szószátyár asszonyokat figurázza ki az egy asszony csak egy, kettő már heti piac, három meg országos vásár, miként a titkokat kifecsegőkről mond ítéletet egy ember titok, kettő gyanús, három ember világos közmondásunk. A dió élettani hatása dióhéjban: egy dió hasznos, kettő árt, három halálos. Holtfáradt embertársunk így jellemezhető: friss, mint a háromnapos öntött saláta, s a csípős pörköltet tréfásan három orrfújásos-nak hívjuk.

szójátékok

A frazeológia bővelkedik tréfás-gunyoros kifejezésekben, amelyek a szavak hasonlóságán vagy többértelműségén alapulnak. Legfontosabb típusai a következők:

  1. a kifejezés a szó alap- és átvitt jelentését aknázza ki: Mondd ki kereken, hogy abroncs! (kerek ’kör alakú’ ´ kereken ’nyíltan’);
  2. a kifejezés a szó többjelentésűségére épül: szemmel tart vki vmit, mint cigány a lovát (szem ’1. látószerv 2. gabonaszem’), el ne vesse Kati Petit! (elvet ’1. elutasít vkit 2. elvetél’), föl se vesz vki vmit, mint Jónás az üres kulacsot (föl se vesz vmit ’1. nem törődik vmivel 2. nem emel föl’);
  3. a kifejezés a földrajzi név szó szerinti értelmezésén alapul: mindjárt Árokszálláson leszünk ’mindjárt az árokba dőlünk a kocsival’, jóllakott vki, mint a dobi kutya a löki piacon ’kidobták, kilökték’ (Dob × kidob, Lök × kilök), menjünk Hunyadra! ’feküdjünk le!’ (Hunyad × huny ’behunyja szemét’);
  4. a kifejezés alapja a homonímia: házasember, otthon légy, otthon nem csíp meg a légy! (légy1 ’legyél’ × légy2 ’szerves hulladékok közelében tömegesen élő, fertőzést terjesztő, apró kétszárnyú rovar’), sok fő sokban fő (1 ’fej’ × 2 ’gondolkodik, töpreng’);
  5. a kifejezés szerkezete kétféle értelmezést tesz lehetővé: kenderből már láttunk tornyot, de még szalonnából nem (kenderből láttunk tornyot ’1. kenderben állva láttunk tornyot 2. kenderből készült tornyot láttunk’), akinek egy kutyája van, maga ugat este (maga ’1. a kutya 2. a gazdája’);
  6. a kifejezés laza hangtani megfelelésen alapul: jó, itt vagyok az ebédhez! <- jó étvágyat az ebédhez!, az is tehenet vett! <- az istenedet!, jaj, be fáj legény! <- jaj, be fájin legény!

a jó futót is eléri a halál

Gazdag az elmúlással kapcsolatos magyar frazeológia, s egyben tárháza az egykori hiedelmeknek, szokásoknak is.

Ha születtünk, halni is kell ‒ állapítja meg a szomorú igazságot a közmondás. Addig azonban sok mindenen megy keresztül az ember. Egyesek sorsa az, hogy hosszadalmas betegség után hagynak itt bennünket: az orrában van a harangozópénz, mondjuk olyankor, ha valaki gyógyíthatatlan beteg, s ugyanezt fejezzük ki a halál kutyája ugat belőle szólással.

Ősi hiedelem szerint a kiejtett szó előidézi az említett dolgot, s ezért kerülendő. Ez tükröződik a körülíró, szépítő kifejezésekben: nem nevezzük nevén a gyermeket, hanem egy vele kapcsolatos eseményt említünk (elalszik vkinek a gyertyája; itthon hagyja a csizmát; több karéj nem kell vkinek). Mitológiai alakok is szereplői lehetnek az ilyen frazémáknak: elhegedülte vkinek a nótáját Szent Dávid; ellovagolt a Szent Mihály lován.

ellovagolt a Szent Mihály lován (FORTEPAN / Urai Dezső adományozó)

Régen a súlyos bűnökért akasztás járt, ezt a kivégési módot idézik tréfás szólásaink: elszalad a nyúl vkinek a lába alatt, bőrében büntet vkit. Öngyilkosságra használatos az egyszerre húzta fel mind a két csizmáját és az erőszakkal ment az Isten nyakára szólás.

A túlvilági hiedelmek szerint az ember halála után a mennyországba vagy a pokolba jut. E második lehetőséget villantja fel az ördöggé lett vki és a szeretem az ördögöt, elvitte a vén dögöt mondás.

hagyományaink

Történelmi sorsfordulóink, hagyományaink szépen megőrződtek a frazeológiában.

A tatárok elől hazánkba menekült kunok kutyájának, a komondornak az emlékét tartja fenn a sétál vki, mint kunok ebe a homokon szóláshasonlat.

Számos szólás idézi a török időket. Indulj, dinnye, lódulj, zsák, jön a török, majd levág! ‒ mondják annak, akit kidobnak valahonnan. Ha nem érdemes sietnünk, akkor a nincs török a hátunkon kifejezéssel élünk (köznyelvi változata: nem hajt a tatár), és az időhúzásra hajlamos embert így jellemezzük: húzza-halasztja, mint a török a halálát.

Miként a gazdag osztrák pökhendisége sem változik hazánkban (feszít vki, mint a bécsi kutya a pesti piacon), úgy a Bécsben megforduló oktondi honfitársunk természetére sem hat ihletőleg a sógor lakóhelye (az ökör Bécsben is ökör marad). A randalírozó részeget az ittasan táncoló némethez hasonlítja a népnyelv (járja a figuradájcsot), s ugyancsak ugrabugrálásnak tűnik a magyarok szemében az osztrákok néptánca, a landaris (ne járd a landarist!).

Eltűnt emberre azt mondták régen, hogy világgá ment, mint Kossuth.

Minden korban kíváncsiak az emberek arra, hogy mi történik a fővárosban: ezt fogalmazza meg a régies mi hír Budában? ’mi újság?’ kifejezés. Vidéken nem mindig tudják követni a divat szeszélyes változásait, s gyakran értetlenséggel fogadják az új módit, csúfondárosan megállapítva róla: divat, mint Pesten a fél szem.

A hírhedt szegedi betyárról már életében számos legenda keringett, s alakja napjainkig megmaradt a gazemberek bemutatására használt olyan bitang, hogy ahhoz képest Rózsa Sándor is becsületes ember szóláshasonlatban.

A sorozat másik két tagja elérhető itt és itt.

A Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája kedvezményesen megvásárolható a TINTA Könyvkiadó webshopjában (www.tinta.hu)!

nepies-enciklopedia-cimlap-01.jpg