Bájdorong a kéjbarlangban, avagy Újabb „szemérmes durvaságok”

Nyelvi mozaik

lánglovagok és lepedőakrobaták kapcsán már írtam a szóösszetételbe tömörített körülíró metaforákról (Lánglovagok és rokonaik), de a témának akkor nem sikerült a végére járni.

Különféle gépek, berendezések, technikai eszközök feltűnően gyakran kapnak ilyen módon nevet. Ez a név kissé bizalmas, olykor humoros színezetű, ezért nem válik hivatalos, szaknyelvi megnevezéssé, de a köznyelvben meggyöke­rezik, idővel még a szótárba is belekerül. Csak néhány példa: villanyrendőr, villanypásztor, csőgörény, gulyáságyú, konyhamalac.

Gulyáságyú 1938-ban
(FOTO:FORTEPAN / Lőw Miklós adományozó)

Az ilyen nyelvi képek, metaforikus elnevezések sokszor határozottan csúfolódó jellegűek. Az argóban a kerékpárt drótszamár-nak, a kis autót (különösen a Trabantot) egérkamion-nak vagy papírjaguár-nak is hívják.

http://www.fortepan.hu/_photo/display/31723.jpg
Drótszamár 1900-ból
(FOTO:FORTEPAN / Fodor István adományozó)

Végül pedig különösen gyakori ez a pejoratív, gúnyolódó, fanyar képtípus a nőkkel meg a szexszel kapcsolatban. A motorkerékpár hátsó ülésén kucorgó (általában fiatal) nőt egy időben benzintyúk-nak csúfolták. A mai argóban és az ezt megörökítő sajtónyelvben a nemi szervek kapnak efféle, humorosnak szánt elnevezést: bájdorong 'pénisz', hancúrléc 'ua.'; kéjbarlang 'vulva' (a Mai Nap 1994. január 2-i számából). Egy frissebb példa: a „mutogatós” férfi „Az áruházba igyekvő hölgyek [...] nem kis megrökönyödésére előkapta bájdorongját, és legott önkielégítésbe fogott” (Mai Nap, 1996. augusztus 23., 9. oldal).

leho.jpgLehoczki István karikatúrája

Mielőtt tisztelt Olvasóim végképp megharagudnának az idézett cikkek íróira (sőt énrám is), hadd emlékeztessem őket, hogy Illyés Gyula is nevezte egyik írásában a férfinépségnek ezt a tartozékát örömágyú-nak (tehát olyan ágyúnak, amely nem pusztít, hanem örömöt szerez).

Ezzel, megígérem, be is fejeztem az összetett szó alakú körülíró metaforák taglalását. Elvégre a kutyagumi-nak vagy a lócitrom-nak mégsem fogok külön cikket szentelni.

Kemény Gábor

Az írás eredetileg az Édes Anyanyelvünk folyóirat 1997. júniusi számában jelent meg, majd Kemény Gábor Nyelvi mozaik című könyvében is 2007-ben. A kiadvány kedvezményesen megrendelhető a kiadó webshopjában (www.tinta.hu).

Nyelvi mozaik