A napokban jelent meg a TINTA Könyvkiadónál Parapatics Andreának a Gyakorlati szövegalkotási munkafüzet című kiadványa. A kiadvány alcíme: A középszintű írásbeli érettségi vizsgához magyar nyelv és irodalomból.  Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel Kiss Gábor, a kiadó igazgatója. 

Kiss Gábor: Mikor én érettségiztem, 45 évvel ezelőtt, 1974-ben nem kellett a diákoknak magyarból „szöveget alkotni”. Az új kiadvány címét és alcímét olvasva ma már ez nem így van. 

Parapatics Andrea: Akkor is kellett „szöveget alkotni”, csak nem így hívták. Ma már nagy hangsúlyt fektetnek a szövegalkotási készség fejlesztésére törvényileg és a gyakorlatban is, azaz arra, hogy a felnövekvő generációk tagjai különféle műfajokban különféle hosszúságú szövegeket legyenek képesek létrehozni és megérteni szóban és írásban egyaránt. A középszintű érettségi vizsgán megértendő szöveg lehet egy múzeumi tájékoztató, egy tanulmány- vagy egy interjúrészlet is. A szövegalkotásnál pedig ma már nemcsak arra szűkül az érettségi vizsga, hogy a tanulók fogalmazást írjanak egy prózai vagy lírai alkotásról, hanem olyan, a mindennapi életben előforduló kisebb szövegeket is tudniuk kell létrehozni, mint egy kérvény, egy motivációs levél vagy egy hozzászólás egy vitához. Ezeknek pedig szigorú formai szabályai vannak, például nem maradhat el a levél címzése, megszólítása, keltezése. Ez egy választható feladat egy témáról való rövid érvelés elkészítése mellett.

Parapatics Andrea: Gyakorlati szövegalkotási munkafüzet

Kiss Gábor: Az újdonság a TINTA Könyvkiadó Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek sorozatának 19. köteteként jelent meg. Mi adta az ötletet, hogy összeállítsa ezt a tanulói segédletet? 

Parapatics Andrea: Amikor ezeknek a gyakorlati műfajoknak az elkészítését kérő feladat bekerült a magyar nyelv és irodalom tantárgy középszintű írásbeli érettségi feladatai közé (az első ilyen érettségit 2017 májusában írták), középiskolában is tanítottam az egyetem mellett, és sem nekem, sem a tanítványaimnak nem volt hova fordulnunk segítségért, néhány mintafeladaton kívül. Igaz, hogy frontális módszerekkel, egyszerű diktálással is megtanítható ez is, de tudjuk, hogy jóval könnyebb megjegyezni a tudnivalókat, ha ennél változatosabb módszerekhez nyúlunk, ha élményszerűbb a tanulás. Igyekeztem a diákoknak olyan feladatokat adni, amikkel egy életre, de legalábbis hosszabb távon rögzülnek ezek a szabályok, így készültek el a leendő munkafüzet első feladatai. Mivel pedig később, azóta sem jelent meg más kiadvány ehhez, folytattam a munkát, és így állt össze egy már jelentősebb mennyiségű feladat.

Kiss Gábor: Milyen típusú és jellegű feladatok vannak a munkafüzetben? 

Parapatics Andrea: A fő cél tehát a sokszínűség és az élményszerűség volt, és az, hogy minden olyan gyakorlati szövegműfajjal foglalkozzon a munkafüzet, amelyek előfordulhatnak az érettségi vizsga e feladattípusában. A feladatok nagy része – a kiadvány végén található megoldásokkal – voltaképpen segítség a tanulóknak ahhoz, hogy maguktól jöjjenek rá, mi mindenre kell ügyelni egy-egy műfajnál, például hibás szöveg javításával, hiányos szöveg pótlásával, összekevert bekezdések helyes sorrendjének megtalálásával, helyes szöveg fontos részeinek kiemelésével, rendszerezésével és tudatosításával. Sok feladat kéri a tanulók saját gondolatait is olyan, számukra aktuális témákkal kapcsolatban, mint a sorozatok világa, étkezési szokások, környezettudatosság, egy iskolai bál szervezése, osztálykirándulás vagy a síszünet kérdése. Emellett olyan feladat is bőven akad, amely az érettségi vizsga szövegéhez hasonlóan fogalmaz, hogy ebben is rutint szerezhessenek a diákok.

Egy oldal a Gyakorlati szövegalkotási munkafüzetből

Kiss Gábor: Évekig tanított gimnáziumban. Mik a tapasztatai, a diákok számára mennyire nehéz a fogalmazás, a szövegalkotás? 

Parapatics Andrea: Egyetlen intézményben szerzett tapasztalatok alapján nem szerencsés általános vélemény megfogalmazása. Sőt, egy intézményen belül is egyénenként változó, kinek mi megy könnyebben vagy nehezebben. Voltak tanítványaim (általában azok, akik sokat olvastak), akik már kezdő gimnazista korukban is gördülékenyen, élvezetes stílusban fogalmaztak, és nem okozott gondot nekik sem egy hosszabb elemző esszé, sem egy rövidebb beszámoló, levél megfogalmazása. Az ilyen tanulók számára elsősorban a hivatalos szövegműfajok formai követelményeinek az elsajátításához, begyakorlásához jelenthet segítséget a munkafüzet. És természetesen voltak olyan diákok is, akik nehezen fejezték ki magukat akár írásban, akár szóban. Ennek hátterében állhattak kompetenciabeli hiányosságok, de akár egyszerűen a szűkszavúság is. Nekik a munkafüzet számos kész szövege és megoldásai is jó mintaként szolgálhatnak nemcsak formai, hanem tartalmi és nyelvi szempontból is.

Kiss Gábor: Sokszor halljuk, olvassuk, hogy „az iskola nem az életre készít fel”. Az új feladattípusból azonban úgy látszik, mégis lehet a magyarórákon is praktikus ismereteket és készségeket tanulni. 

Parapatics Andrea: Meggyőződésem, hogy az irodalmi alkotások értelmezésének a képessége is „az élet” része kell legyen, miként a grammatikai tudás is jóval többet számít például az idegen nyelvek elsajátításában, mint azt gondolni szokás. Az viszont mindenki számára egyértelmű, hogy a már említett gyakorlati szövegtípusok műfaji követelményeinek az ismerete sok munkakörben és az élet számos szituációjában elengedhetetlen. Másik és messzire vezető kérdés, hogy sokan hiába tanulják meg e szabályokat, ha a mindennapi, nagyrészt digitális platformokon zajló kommunikációjukban később már nem tudják eldönteni, hogy ott milyen szabályokhoz igazodjanak. Sok példát láthatunk arra, amikor a pedagógusok még ezzel a kérdéssel is foglalkoznak a tanórán, de könnyen előfordul, hogy fél-egy év múlva már aktualitását vesztik az ott megbeszéltek.

Parapatics Andrea, a Gyakorlati szövegalkotási munkafüzet szerzője

Kiss Gábor: Otthoni egyéni vagy inkább tanár által vezetett iskolai csoportos tanulásra és felkészülésre szolgál a Gyakorlati szövegalkotási munkafüzet? 

Parapatics Andrea: Bármelyikre. Mivel a munkafüzet végén minden objektív kimenetelű feladat megoldása szerepel, otthoni, akár egyéni felkészülésben is használható. A rávezető, indirekt feladatok azt a célt is szolgálják, hogy az érettségire készülők akár tanári magyarázat nélkül is rájöjjenek arra és megjegyezzék, melyik szövegtípusnak milyen követelményei vannak. Emellett a munkafüzet az önéletrajz elkészítéséhez is segítséget és mintát ad, ami a munkakereséshez hasznos. De cél volt az is, hogy egy olyan kiadványt adhassunk a magyartanárok kezébe, ami az ő számukra is megkönnyíti e témakör tanítását, a feladattípus színesebb és remélhetőleg emlékezetesebb gyakoroltatását.

Kiss Gábor: Ön tagja az online Anyanyelv-pedagógia negyedévenként megjelenő folyóirat szerkesztőségének. Melyik rovatért felelős? Jelennek meg ott cikkek a szövegalkotás témaköréből? 

Parapatics Andrea: A folyóirat az anyanyelvi nevelés kérdéseivel és jelenségeivel foglalkozik az óvodai neveléstől a felsőoktatásig, és a nagyobb lélegzetű, elméleti és/vagy empirikus kutatásokon alapuló tanulmányokon kívül praktikumorientált műhelytanulmányokat és rövidebb szakmai beszámolókat, ismertetőket is megjelentet. A Postaláda rovat, aminek 2014 óta vagyok a felelőse, olvasói leveleket közöl a szakma bármely képviselőjétől aktuális anyanyelvi nevelési kérdésekről, eseményekről, gondolatokról. Ez lehet valamely intézményben megvalósult jó gyakorlat, egy tanítási ötlet, verseny, de akár egy többéves projekt vagy tudományos kutatás rövid bemutatása is, így természetesen a szövegalkotás valamely aspektusát is érintheti. Hálás munka, mert folyamatos kapcsolatban tart nemcsak a téma kutatóival, hanem gyakorló pedagógusokkal is, a világ bármely pontjáról.

Parapatics Andrea: Nyelvjárástani munkafüzet

Kiss Gábor: Önnek a TINTA Könyvkiadónál, ugyanebben a sorozatban egy évvel ezelőtt jelent meg a Nyelvjárástani munkafüzet – Feladatok a magyar nyelv területi változatosságának megismeréséhez című kiadványa. Ha jól látom, az a szavak szintjén, a mostani újdonság pedig a szöveg szintjén segít a diákoknak?

Parapatics Andrea: A most megjelent kiadvány valóban a szövegre összpontosít, az egyes műfajok formai, tartalmi és nyelvi követelményeit tanítja. A Nyelvjárástani munkafüzet viszont nemcsak szavakkal foglalkozik. Vannak feladatok, amik a tájszavak sokszínűségét szemléltetik, mások hangtani, alaktani jelenségekre figyelmeztetnek, és vannak szövegértési és szövegalkotási készséget fejlesztő gyakorlatok is, amelyek bázisszövege nyelvjárási témájú. Ilyen szempontból az változatosabb, de a Gyakorlati szövegalkotási munkafüzet teljesen más céllal is készült: a Nyelvjárástani munkafüzet célja egy konkrét anyanyelvi témakör változatos feldolgozása és egyfajta szemléletformálás, attitűdjavítás, míg az újé az érettségi vizsgára való felkészítés/felkészülés.