Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

A tetszik ige vonzata

A hazai transzformációs szintaxis keretében az 1980-as években a mondatok topic–comment szerkezetét kutatták elsősorban. E vizsgálódások egy szakaszának lezárásakor Komlósy András állította fel a „szabályos”, a „hangsúlykerülő” és a „hangsúlykérő” igék csoportjait (1989). A hangsúlykérő igék közös…

Tovább olvasom

Mi az oka az idegen szavak szükségtelen használatának?

A fölösleges és a nyelv eredeti anyagát pusztító idegen szavak elleni küzdelem még nem gúnyolni való purizmus

Nem ítélhetjük idegennek azokat az idegenből származott szókat, melyek népünk vándorlása, más népekkel és műveltségekkel való érintkezése folyamán és folytán kerültek nyelvünkbe, s már annyira hozzáidomultak hangrendszerünkhöz, hogy egyáltalán nem érezzük rajtuk idegen eredetüket. Olyanok ezek a…

Tovább olvasom

Ventilátor

Az alábbi írás eredetileg a Magyar Nyelvőr 1975. január–márciusi számában jelent meg (99. évf. 1. szám: 80–82.) Él vagy élt nyelvünkben néhány idegen szó vagy jövevényszó — mint bicikli, detektív, harmonika, kaleidoszkóp, koedukáció, lokomotív, propeller, revolver, traktor, utópia stb. —, melyek…

Tovább olvasom

Amelyet rosszul tudunk

Nyelvi mozaik

Az Édes Anyanyelvünk februári száma egyik cikkének szerző­je, Hajdu Ferenc arra gyanakszik, hogy egy újságíró „álságos finomkodásból” használta az ami helyett az amely kötőszót. Szívesen fűznék megjegyzést az álságos jelzőhöz is, de most szorítkozzunk a lényegre: csupán finomkodás-e ez, vagy több…

Tovább olvasom

Pizzéria

Nyelvi mozaik

Ki hinné, hogy az 1972-es Magyar értelmező kéziszótárban még nincs benne a pizza szó? Pedig nincs benne: tessék csak megnézni az üres helyét a pittyeszt meg a pizsama között! Akkor még legfeljebb a Maria­hilferstrasséra kikalandozó magyar kóstolhatta meg a pizzát (vagy legalább az illatát). Ma…

Tovább olvasom

A turulmadár

A turulmadárra vonatkozó kutatás elsősorban madártani kérdésnek látszik, de a történeti fejlődés folyamán kitűnt, hogy a madártan csak a már korábban megindított nyelv- és történettudományi eredmények segítségével tudta megoldani ezt a kérdést. A turul szó nagy őstörténelmi jelentőségének, valamint…

Tovább olvasom

Szemiotika szavunk történetéhez

Amit ma szemiotikaként, jeltudományként ismerünk, kimaradt a világ jelenségeinek a tudományok között való XIX. századi felosztásából. Tudományként való számontartása olyan amerikai tudósoknak köszönhető, mint Charles Sanders Peirce (1839–1914), Charles Morris (1901–1979), vagy éppen a magyar…

Tovább olvasom

„A nyelvtanírás örömforrás, igazi flow-élmény”

Interjú Hegedűs Ritával, a Magyar nyevtan szerzőjével

A napokban jelent meg Hegedűs Rita Magyar nyelvtan című könyve a TINTA Könyvkiadónál A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 31. tagjaként. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel Kiss Gábor igazgató-főszerkesztő. Kiss Gábor: Ennek a nyelvtannak már volt egy első kiadása, amely szintén a TINTA…

Tovább olvasom