Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Gondozd könyveidet, óvd meg őket az alácsepegő víztől, az egerektől és ne tagadd meg kölcsönzésüket

Jehuda Ibn Tibbon 850 éves végrendelete fiához

Jehuda ben Saul Ibn Tibbon Granadában született 1120-ban. Valószínűleg az almohádok [berber eredetű középkori muszlim uralkodódinasztia, amely fénykorában Afrika északnyugati részét és az Ibériai-félszigetet ellenőrizte; 1147-ben buktatták a dinasztiát] üldözése elől menekült el szülőföldjéről, és a…

Tovább olvasom

A netnemzedék, a bűvös kocka, a kátyúzás, a végtörlesztés és az ígéretcunami

Az új szavak szótárai

A napokban jelent meg a TINTA Könyvkiadóban Minya Károly Új szavak III. című szótára. Alcíme szerint Nyelvünk 850 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal. Ilyen szavakat leltározott a szerző: cukiságmánia, deszkás (= gördeszkás), ecsetfejű, euroblabla, haspoló, okosfogkefe, plakátmutyi,…

Tovább olvasom

Az új funkcionális nyelvtan

Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések. Tinta, Budapest, 2019, 2. kiadás

Ami az utóbbi hatvan év jelentősebb magyar nyelvtanait illeti, az 1960-as évek nyelvtanait (Tompa, szerk., 1961–1962, Bencédy–Fábián–Rácz–Velcsovné 1968) csak az ezredfordulón követték átfogó összefoglalások (É. Kiss–Kiefer–Siptár 1998, Keszler, szerk., 2000), s az igényesebb nyelvtanírás új…

Tovább olvasom

„Eszik néha egész nap, iszik reá, mint a csap”

A borbetegség kifejezései

A módjával fogyasztott ital ‒ főleg a középkortól híres zamatos magyar borok számos fajtája ‒ hozzátartozik a magyar konyhához. Egykori rosszmájú megjegyzés szerint a magyarnak az imádságra is jólesik a bor. Önmagukban az igék egy adott cselekvést általában jelölnek: ír, olvas, szánt. Ha…

Tovább olvasom

„Hová küldöm az uzsorást, Míg vigaszt keresek dalba, zenébe? (Fenébe.)”

Szitokszavaink

A káromkodás ősidőktől az ember felgyülemlett indulatainak levezetésére szolgál. A középkor óta sok ország, város, intézmény törvényeiben büntetendő cselekménynek számított. Ha a VII. századi Angliában egy mocskos szájú személy más otthonában káromkodott, egy shilling bírságot fizetett a ház…

Tovább olvasom

Vörös csillag, piros lap

Interjú Kiss Gáborral, a TINTA Kiadó igazgatójával

A magyar nyelv a legnagyobb hungarikum – vallja Kiss Gábor nyelvész, a Tinta Könyvkiadó tulajdonos-főszerkesztője, akivel cirkuszokban fellépő szótárakról, eltűnő magyar tájszólásokról és a szavakba zárt történelemről beszélgettünk. – Évente negyvenöt-ötven kötetet adnak ki, többnyire a magyar…

Tovább olvasom

Apostolok lova helyett

Közlekedési eszközöket tartalmazó frazémák

Leggyakoribb közlekedési eszközünk valaha a kocsi és a szekér volt, s ezt tükrözi a frazeológia is. A Kocs községben gyártott kocsi szekér (amely hallható a „Kocsi szekér, kocsi szán” kezdetű népdalból is) akkora sikert aratott, hogy Európa sok népe átvette a meglévő szót a magyarból. Így került a…

Tovább olvasom

Kettőszáz vagy kétszáz

A számnevek használatával nincs minden rendben. Egy nagyon tipikus helytelen példát minden nyelvtankönyv megemlít (tőszámnevet használunk sorszámnév helyett): Az öt kerületben lakom, öt kerületben lakni azt jelentené, hogy az illetőnek öt különböző kerületben lenne öt lakása. Pedig aki…

Tovább olvasom

„De hol is kezdjem csak, hogy megértsük egymást?”

A belátás, megértés kifejezése

Nyelvünkben a rádöbbenés kifejezésére számos ige él. Egy részük a megértést mozgásként értelmezi: már maga ősi ért ’értelmileg felfog’ igénk is a ’(vhonnan vhová) jut’ jelentésű ér ige -t (mozzanatos) képzős, tárgyatlanból tárgyassá lett származéka. Idevehető az igekötős alakja is: vki a kezével…

Tovább olvasom

Borja vagy borjúja?

Eltérő toldalékolású alakváltozatok

Egyik barátom a napokban azt kérdezte tőlem, hogy lehet az, hogy a daru többese daruk vagy darvak, aszerint, hogy emelődarukat vagy madarakat értünk rajtuk. Amit neki gyorsan pár példával magyaráztam meg, azt most megpróbálom részletesebben kifejteni. Ha egy szónak kettős jelentése fejlődik (daru…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása