Miért nem rokon nyelv a sumer? Mi történik, ha összerúgjuk a port?

Könyvismertető: Nyelvészeti ínyencfalatok, 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről

Mi miért van a különböző nyelvek történetében, szabályaiban? Ha általános ismereteket, netalán pluszinformációkat szeretnének szerezni a nyelvekről, érdemes Tótfalusi István Nyelvészeti ínyencfalatok, illetve 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről című köteteit kézbe venni.

„Alapvetően olyan olvasóknak való, akiket érdekel a nyelv” – így fogalmaz Tótfalusi István Nyelvészeti ínyencfalatok című könyvének előszavában, de a kijelentés érvényes a másik ajánlott könyvre is. Akik szoktak gondolkozni olyanokon, hogy egy-egy szólást vagy közmondást miért éppen úgy használunk, ahogy, vagy például azon, hogy a gyakran hallott megállapítások (pl. „a magyar nyelv a legnehezebb” vagy „az idegen, főleg az angol szavak átvétele rontja a magyar nyelvet”) mögött valójában mi is állhat, számukra kiegészítő ismereteket nyújthatnak ezek a szövegek.

Mennyire igazak ezek a triviálisnak ható kijelentések? Milyen szempontokat kell figyelembe vennünk a kérdések megválaszolásához vagy éppen a kijelentések megkérdőjelezéséhez? Az egyszer biztos, hogy mindkét könyv esetében szükség van a nyitottságra, az érdeklődésre ezek iránt. Ha valaki nem zárja ki a dolgok más szemszögből való megfigyelését, érdekes ismeretekre, történetekre bukkanhat, akár benne is elindíthatnak további, hasonló kérdéseket ezek a kötetek.

44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről

Tótfalusi István: 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről

A 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről című kötet tematikája, fejezetcímei egyre szűkebb témákról szólnak a kötet vége felé haladva. Először a nyelvekről általánosan, majd a nyelvtanulásról, ezután a magyar nyelv jellemzőiről, végül pedig a magyar nyelvhelyesség kérdéseiről olvashatunk. A Nyelvészeti ínyencfalatok tekinthető az előző kötet folytatásának is, ugyanis számos, a magyar nyelvvel kapcsolatos kérdést jár körbe, ugyanakkor több idegen nyelvi vagy éppen általános nyelvi kérdéssel is foglalkozik.

Kiderül például, hogy az öreg hiba szólásban miért éppen öreg az a bizonyos hiba, továbbá az összerúgjuk a port (vagy patkót?) problémáját is kibontja Tótfalusi István. Horger Antal és József Attila afférját is tisztázza a szerző, valamint Horger mint nyelvész jelentőségéről is szól: a ma kétnyíltszótagos tendenciaként ismert szabályszerűséget (amit a magyar szakos hallgatók jól ismerhetnek a nyelvtörténet órákról) Horger Antal fedezte fel, azelőtt Horger-törvénynek is hívták.

Tótfalusi István az egyes nemzetek magyar megnevezéseinek kérdéseit is körbejárja, mint például a ruszki, de a német jövevényszavainkat is szemlélteti, valamint a magyarok német ajkúakkal való kapcsolatát is bemutatja a szerző. Ezenkívül például a szláv nyelvek kapcsán részletezi a magánhangzók hiányának problémáját. Milyen nehéz nekünk magyaroknak például kimondani ezt a szót: Zdravsztvuj, azaz ’szervusz’ oroszul, ami „nyolc mássalhangzó két magánhangzóra” – írja a szerző.

Tótfalusi István a magázódás történetét is vázolja Nyelvészeti ínyencfalatok című kötetében. A magyar magázódás történetén túl betekintést nyerhet az olvasó különböző nyelvek szokásaiba e téren, például kiderül az, hogyan számolta fel a magázódást a svéd nyelv, valamint hogy az angolban mi jelzi a közvetlen és hivatalos társalgás közti különbséget.

Nyelvészeti ínyencfalatokTótfalusi István: Nyelvészeti ínyencfalatok

Több nyelvről ad tájékoztatást az említett 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről című kötet. Például a kiejtést illetőleg remek gyorstalpalót kínál az egyik fejezet. Az angol, a német, a francia, sőt még az olasz, de a görög nyelv hangsúlyozási szabályaiból is ízelítőt ad a szerző.

Tótfalusi István pontot tesz arra az újra meg újra felmerülő vita végére is, hogy a sumerből származik-e nyelvünk – erről ugyanis sokan ma is meg vannak győződve, és első pillantásra talán hitelesnek tűnő érvekkel támasztják alá álláspontjukat. Néhány példa a sumerológusoktól: gada > gatya, bugin > butykos (az első szó a sumer, a második pedig az állítólagos magyar megfelelője). Tótfalusi rámutat, hogy többek között nyelvújítási szavakat és egyéb jövevényszavakat is párosítanak „sumer megfelelőikkel”, amelyek egyébként „a két nyelv feltételezett közös életében (ötezer évvel ezelőtt!) még nem létezhettek”.

Aki tehát érdeklődik a nyelvünkkel, illetve általánosságban a nyelvekkel kapcsolatos kérdések iránt, biztosan érdeklődéssel fogja forgatni a két kötetet.

Talabér Dominika

Blogunkon a Nyelvészeti ínyencfalatok című kötet négy fejezetét (némileg rövidített formában) korábban megjelentettünk, ezek itt érhetők el:

44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről és a Nyelvészeti ínyencfalatok című kötet is kedvezményesen megvásárolható a TINTA Kiadó webshopjában!