"A beszédet a hangok sora építi fel, mint a gyöngysort a gyöngyszemek"

Kiss Gábor a szótárakról, a számítógépes beszédelőállításról

Az alábbi interjú Kiss Gáborral 2012-ben készült a szótárakról, a számítógépes beszéd-előállításról és arról, hogy miben különböznek a gyöngyszemek a gyurmagolyócskáktól. A TINTA Könyvkiadó Lőrincze Lajos-díjas igazgató-főszerkesztőjével a tomboló forróságban (egy korsó sör mellett) Cserháthalápy Ferenc készített interjút.

Cserháthalápy Ferenc: Bevezetésként, honnan ered a forró szó?

Kiss Gábor: A forró szó a forr szó származéka. Első írásos említése 1181-ből való. A forr szó szóhasadással keletkezett a fordít ige tövéből a szóvégi r megnyúlásával. A szó eredetileg a forrásból előtörő víz forgó, örvénylő mozgására utalhatott. A forr szó származéka még a forral, forráz és a forrong szavak.

Cs. F.: És mi az eredete fenti szó ellentétének, a hideg szónak?

K. G.: A hideg szó eredete bizonytalan, valószínűleg egy önállóan nem adatolható relatív tő származéka. E relatív tő végződése a -d gyakorító képző lehetett. Az abszolút szótő ismeretlen eredetű, összefügghet a hűl, hűvös szavak töveivel is. A hideg szó végződése a -g névszóképző, úgymint beteg és a meleg szavak esetében. Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy a magyar szavak ellentéteit a TINTA Könyvkiadónál nemrég megjelent Magyar ellentétszótár veszi számba elsőként, a szótárt Temesi Viola állította össze.

Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgatója (Fotó: Béres Attila)

Cs. F.: Ha már belefogtunk az etimologizálásba, honnan ered a sör szavunk?

K. G.: A sör szó vándorszó. Feltehetőleg korán, még a honfoglalás előtt került a sör szó nyelvünkbe egy pontosan meg nem határozható kelet-európai nyelvből. A magyar szavak eredetéről az érdeklődőknek pontos tájékoztatót nyújt Zaicz Gábor Etimológiai szótára, ami ugyancsak a TINTA Könyvkiadónál jelent meg.

Cs. F.: Térjünk rá az interjúra. Hogyan kezdődött a szótárak iránti érdeklődése?

K. G.: Ez talán az én kettős iskolázottságom miatt alakult így. Programozó matematikus és általános nyelvész szakot is végeztem az ELTE-n. Az első munkahelyem a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete volt, ahol 1979-től közel 30 éven át dolgoztam. Négy évvel ezelőtt megváltam ettől a munkahelyemről, mert a TINTA Könyvkiadó irányítása már teljes embert igényelt.

Cs. F.: Milyen sikereket ért el a könyvkiadójával?

K. G.: Eddig kétszázhetven kötetet adtunk ki. Több nyelvészeti könyvet és egynyelvű magyar szótárt adunk ki, mint az összes többi magyar kiadó együttvéve. A Tinta Könyvkiadó az egynyelvű magyar szótárak kiadásában piacvezető. 1998-ban, hatéves fejlesztőmunkát követően jelent meg a Magyar szókincstár. Ez az első ilyen kiadványunk volt, de minden idők legnagyobb szótársikere: három hónapon át vezette a könyveladási sikerlistákat. Ennek azóta huszonnégy nagytestvére született a Magyar nyelv kézikönyvei sorozat keretében. A legbüszkébb arra vagyok, hogy szótáraink bevonultak a tankönyvekbe.

A TINTA máig legnagyobb sikerkönyve: a Magyar szókincstár

Cs. F.: Az ország legnagyobb szótárgyűjteményének is tulajdonosa.

K. G.: Ezerötszáz szótár van ebben a gyűjteményben. Nem attól értékes, hogy csupa régi szótárakból áll, hanem a sokrétűsége miatt. Különlegességként említhető például, az 1945 decemberében Békéscsabán kiadott orosz–magyar szótár, amely létrejöttét a Vörös Hadsereg előrenyomulása hozta. Ez egy 32 oldalas füzet, de mennyire az élet az, ami ezt kikényszerítette! Időről időre a nagyközönség is megtekintheti a kollekciót különféle kiállításokon. Ha kérik, örömmel elvisszük és felállítjuk a kiállítást új helyszínen.

Cs. F.: Bármilyen furcsa, a gépi beszéd-előállítás területéről szabadalmak is fűződnek a nevéhez. Mik ezek?

K. G.: Mint említettem, egyetem után 1979-ben az MTA Nyelvtudományi Intézet fonetikai laboratóriumában kezdtem dolgozni. Kollégáimmal, Bolla Kálmánnal, Olaszy Gáborral és Nikléczy Péterrel közösen mi készítettünk az első magyarul, később oroszul is beszélő számítógépet, amely azt tudta, hogy a begépelt szöveget érthetően gépi hangon kimondta. Ezt nevezik text-to-speech beszéd-előállításnak. Máig sok látássérült embernek az információhoz és munkához jutását segíti ez a fejlesztés.

Cs. F.: Mi az elektronikus beszéd-előállítás, a beszédszintézis lényege?

K. G.: A beszédet a hangok sora építi fel, mint a gyöngysort a gyöngyszemek. Azonban a beszéd hangjai nem egyforma nagyok, mint a szép gyöngysor szemei, hanem különbözőek. És másik tulajdonságuk, hogy nagyon idomulnak az előttük és az utánuk álló beszédhanghoz, nem úgy, mint a kőkemény gyöngyszenek. A beszéd akusztikai képe olyan, mintha a hangok különböző nagyságú gyurmagolyócskákból lennének, és szorosan egymáshoz lennének nyomva.

Cs. F.: Akkor tehát a beszéd gépi előállítása során a hangok közepét és a megfelelő hangátmeneteket kellett szép sorjában megszólaltatni?

K. G.: Ehhez elsőként kollégáimmal fel kellett térképezni a beszédhangok közepének az akusztikai szerkezetét és emellett ezeket a fontos hangátmeneteket is meg kellet határozni. Igen sok a hangátmenet, mert majd minden hangnak majdnem minden hang lehet a szomszédja. Aztán valóban, számítógép segítségével szép sorjában a beszédhangokat közepét és a megfelelő hangátmeneteket kellett megszólaltatni.

Cs. F.: Térjünk rá napjaink nyelvhasználatára. Szakemberként biztosan van véleménye a nyelvünk változásáról is.

K. G.: A nyelv változása a napjainkban felgyorsult. A fiatalok újszerű életmódja és a technikai fejlődés miatt új szavak terjednek el. Fontos, hogy ezt a változást mederben tartsuk, nem szabad feladni a nyelvünket, pedig egyre több angol szót használunk. A fiatalok a Facebookon "lájkolnak", pedig talán lehetne ehelyett szép magyar kifejezést találni. A "látványpékség" pedig egy kiváló példa arra, hogy szellemes magyar kifejezéseket is lehet alkotni új jelenségekre.

Kiss Gábor: Régi szavak szótára

Cs. F.: Mi az aktuális szótársikerük?

K. G.: Szépen fogy az idei Ünnepi Könyvhétre megjelent Régi szavak szótára, hamarosan megrendeljük a nyomdától az utánnyomását. Látjuk, hogy nagyon kellett már egy ilyen kiadvány a magyar könyvpiacra. A Régi szavak szótárának alcíme: Kihalt, elfeledett és kiveszőben lévő szavak, szóalakok és szójelentések magyarázata. A hosszú alcím arra utal, hogy a szótárba felvett és ott értelmezett, megmagyarázott szavak között vannak kihalt szavak (aszó 'kiszáradt völgy', apol 'csókol, becéz', rér 'sógor'); elfeledett szavak (csuszkondó 'korcsolya', istáp 'bot, támasz', verő 'kalapács') és kiveszőben lévő szavak (járgány, komorna, nyalka).

Cs. F.: Köszönöm az interjút. További sikereket, no és mindnyájunknak egy kis enyhülést kívánok.