Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Az év rovara 2017-ben: a szarvasbogár

Hányféle néven nevezik a szarvasbogarat?

A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) nem tartozik a magyar etnozoológia kitüntetett állatai közé. A rá vonatkozó hiedelmekben gyakran osztozik más hasonló bogarakkal, így különösen a nünükével és kőrisbogárral. A szarvasbogár tölgyesekben helyenként gyakori, ivari…

Tovább olvasom
Lőrincze Lajos könyvtárbővítési pályázat, 2017.

Híres névadóval rendelkező főételek, köretek és saláták – II. rész

Tisza-szelet, Szilágyi-kappansült, Horthy-pogácsa és társaik

Alább olvasható híres személyekről elnevezett ételeket felsorakoztató sorozatunk záródarabja – jó étvágyat kívánunk hozzá! Az előző rész itt olvasható. A levesek nevének eredetéről itt, a sütemények nevének eredetéről itt olvashat bővebben. A XX. század második…

Tovább olvasom

A böjt nyelvész szemmel

Böjttel, böjtöléssel kapcsolatos szavak etimológiája

A böjt tágabb értelemben valamely szakrális vagy erkölcsi indítóokból eredő önmegtagadás, főként az érzéki élvezetekről való lemondás (absztinencia); szűkebb értelemben a táplálkozás korlátozása, részben az ételek fajtáját és/vagy mennyiségét, részben a…

Tovább olvasom

Híres névadóval rendelkező főételek, köretek és saláták – I. rész

Töltött fácán Széchenyi módra, szarvascímer Bocskai módra, Zrínyi módra készült tojáslepény és társaik

Az előző két bejegyzésben cukrászsütemények és a levesek neveit vizsgáltuk. Főételeket, köreteket és salátákat is gyakran neveztek el híres személyiségekről. Ilyen ételeknél a személynevek egy része az étel alkotóját jelzi, de a vendéglősökről, szakácsokról,…

Tovább olvasom

Jókai-bableves, Újházi-tyúkleves – na meg a fekete leves

A legutóbbi bejegyzésben híres személyekről elnevezett cukrászsütemények nevének eredetét vizsgáltuk – most ugyanezt tesszük, csak épp híres névadókhoz köthető leveseket veszünk sorra. Lássunk is hozzá! A Jókai-bableves tarkababból, füstölt sertéscsülökkel,…

Tovább olvasom

Dobostorta, rigójancsi, Hauer-krémes

Kik a névadói egyes cukrászdai süteményeknek?

Az alábbiakban személyekről elnevezett cukrászdai süteményeket veszünk sorra. Több kivételtől (Kugler, Dobos, Gerbaud, Gundel, Kedvessy, Rákóczi, Suhajda stb.) eltekintve a megnevezésükben személynevet tartalmazó ételek nevüket nem az alkotó személyéről kapták. Sok közöttük a tiszteletből adott…

Tovább olvasom

A szúnyogról nyelvész szemmel

Mi köze a kanapénak a szúnyoghoz?

  A vérszívó szúnyog az agresszivitás szimbóluma, kedvelt élettere, a mocsár pedig a tudattalané. Külön a kínaiaknál a szúnyog (wén) homonímia (szavak egyalakúsága) révén a kultúra (szintén wén) jelképe.   Ami a szúnyogfélék (Culicidae) családját illeti, lárváik…

Tovább olvasom

A JÉG finnugor, a ZIMANKÓ ukrán eredetű szó

Most minden a hidegről szól, ezért kikerestük Zaicz Gábor Etimológiai szótárából (TINTA Könyvkiadó) a télre vonatkozó néhány szónak a nyelvi eredetét és egyszerűsített írásmóddal adjuk közre az ott olvasott eredetmagyarázatokat. Akik azt gondolják, hogy a hideggel, a…

Tovább olvasom

Madárnevek eredete

Mennyire ismered a madarakat? Gondolom meg tudsz különböztetni egy verebet egy szarkától. Talán a varjút is felismered a város utcáin sétálva és nem kevered össze a galambbal. Talán használod is a mondást: Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka. Valószínűleg hallottad már valamikor egy…

Tovább olvasom

A vizes szavak eredete

Kánikulában felfrissülést ad a víz! No de hányféle formában találkozunk a vízzel? Folyó, patak, tó, tenger, vízesés, hogy csak egy párat soroljak. Most a szép képek mellett közreadjuk ezeknek a vizes szavaknak az eredetét, etimológiáját. Van itt ősi szó, van származékszó,…

Tovább olvasom