Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

#200arany #arany #emlekkonferencia

tintakiado készítette ezt a képet.

A retró.

Ha akkor még nem éltél, nehezen tudom elmagyarázni.

A TINTA Könyvkiadóban valljuk, hogy a szó az élet tükre. Kimondom ezeket a szavakat: kaftán, minaret, dzsámi, turbán és rögtön az oszmán török korban érzem magam. A nyelvben ma is születnek és halnak meg szavak. Ezért fontosak a régi és az új szavak szótárai. A retró kornak, az 1960-as, 1970-es éveknek is megvannak a tipikus szavai: békekölcsön, építőtábor, táncdalfesztivál, kommunista szombat, lódenkabát, bambi. Tudjuk, hogy akik most fiatalok, azok számára idegenül csengenek ezek a fogalmak, de mi, akik benne éltünk a korban, nekünk vérünkben vannak. Hogyan tudnánk elmagyarázni pl. a valutalap szó lényegét. Tán egy oldal sem lenne elég a pontos leíráshoz és a magyarázathoz. Szerencsére, tudva, hogy a szavak korfestők, a TINTA Könyvkiadó számára Burget Lajos szótárba foglalta a retró szavakat. A Retró szótár először 2006-ban jelent meg nagy médiavisszhang közepette. Most, hogy az Újbuda TV a közelmúltban forgatott a TINTA Könyvkiadóban, előszedtünk néhány relikviát és házi retró múzeumot rögtönöztünk a felvételre. A fényképeket ott készítettük.

No, ki emlékszik még a fényképeken bemutatott tárgyakra?

A TINTA Könyvkiadó rég és új szavakat ezekben a kiadványokban leltározta: Retró szótárÚj szavak szótára I.Új szavak szótára II.Régi szavak szótára.

07-sokol.jpgA tényleg világszínvonalú Sokol rádió. (És háttérben egy tintásüveg húzódik meg.)

06-valutalap.jpgNo és itt a valutalap. Nagymamák, nagypapák, tessék elmagyarázni az unokáknak, hogy mi is volt ez.

05-kinizsi.jpgA retrók retrója: a Kinizsi sör, 4 Ft.

Tovább olvasom

Szemeid szép ragyogása

Valentin-napi kedveskedésünk

A TINTA Könyvkiadó néhány éve jelentette meg Szemeid szép ragyogása című, régi magyar szerelmes verseket tartalmazó gyűjteményes kötetét. Akkor a kiadónak sikerült megnyernie Macskássy Izolda festőművésznőt a költemények illusztrálására, így a könyvben a művésznőnek 32 színes, selyemre festett-rajzolt alkotásának másolata látható.

A szerelmes versek mellett a szép és látványos képeknek köszönhetően a Szemeid szép ragyogása albumnak nagy siker volt, mára az utolsó példány is elfogyott. Szerencsére a kötet készítésekor Macskássy Izolda művésznő képeiből a nyomda korlátozott példányban készített önálló reprodukciókat is.

Most, a világtendenciával haladva, Valentin-nap alkalmából blogunkon közreadunk az említett kötetből 7 alkotást.

1.jpgMacskássy Izolda alkotása. A kép hátulján a következő vers olvasható:

Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, így köszöne néki


1
Ez világ sem kell már nékem
Nálad nélkül, szép szerelmem,
Ki állasz most énmellettem;
Egészséggel, édes lelkem!

2
Én bús szívem vidámsága,
Lelkem édes kívánsága,
Te vagy minden boldogsága,
Véled Isten áldomása.

3
Én drágalátos palotám,
Jó illatú, piros rózsám,
Gyönyörű szép kis violám,
Élj sokáig, szép Juliám!

4
Feltámada napom fénye,
Szemüldek fekete széne,
Két szemem világos fénye,
Élj, élj, életem reménye!

5
Szerelmedben meggyúlt szívem
Csak tégedet óhajt lelkem,
Én szívem, lelkem, szerelmem,
Idvöz légy, én fejedelmem!

6
Juliámra hogy találék,
Örömemben így köszenék,
Térdet-fejet néki hajték,
Kin ő csak elmosolyodék.

Tovább olvasom

Megyeritől Rákócziig

Budapesti Duna-hídjaink neveinek eredete, érdekességei

Sok mindent tudunk a budapesti Duna-hidakról, de vajon tisztában vagyunk neveik etimológiájával, jelentésével? A TINTA Könyvkiadó három népszerű kiadványával, Zaicz Gábor Etimológiai szótárával, Fercsik Erzsébet és Raátz Judit Keresztnevek enciklopédiája című művével, illetve Hajdú Mihály Családnevek enciklopédiája című kötetével felszerelkezve könnyen választ kaphatunk a kérdéseinkre.

Megyeri híd

megyeri_hid.jpg

Legészakibb budapesti hidunk Káposztásmegyert és Békásmegyert köti össze egymással, s ez döntő szerepet játszott a névadásakor is.

A megyer szó magyar népnevünkkel függ össze, amely eredetileg összetett szó volt. Első eleme az ősi ugor eredetű *modzs- ejtésű és ’mag, ember, férfi, nép’ jelentésű közszó, második eleme pedig a még régebbi, finnugor eredetű, szintén ’férfi’ jelentésű er szó, amely önállóan már nem él, de benne található a férj, ember stb. szavakban. Az összetétel elhomályosulása után érvényesült a magánhangzó-harmónia. Ennek következtében két alak jött létre: magyar és megyer. Ez utóbbi a legerősebb törzs neve volt, s mint minden törzsnévből, ebből is sok helységnév lett több mint harminc vármegyében. Később megkülönböztető előtagot kapott valamennyi, mint például Békásmegyer, Káposztásmegyer, Bélmegyer, Kismegyer, Nagymegyer, Nógrádmegyer, Pócsmegyer, Tótmegyer stb.

Árpád híd

az_arpad_hid_madartavlatbol.jpgBudapest legforgalmasabb hídja természetesen Árpád fejedelem (850–907?) után kapta a nevét, na de honnan ered az Árpád név?

Az Árpád régi magyar név. Egyes magyarázatok szerint az árpa szó -d kicsinyítő képzős alakja, de mások úgy vélik, lehet az Árpa személynév -d képzős alakja is.

Margit híd

margaret_bridge_01_budapest.JPG

Azt jól tudjuk, hogy Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla király leánya a névadó – de a Margit név eredetét ismerjük-e?

A Margit név a görög margarita szóból ered, amelynek jelentése ’gyöngy’. A Margit név a latin Margarita alak megmagyarosodott formája.

Széchenyi lánchíd

szechenyi_lanchid_ejjel.jpg

Legrégebbi Duna-hidunk az építését kezdeményező gróf Széchenyi István után kapta a nevét, de csak 1899-ben, előtte egyszerűen Lánchíd volt a neve. Mi most mind a lánc szó, mind a Széchenyi családnév eredetét megvizsgáljuk.

A lánc szó első írásos előfordulása 1405 körülre datálható. Jövevényszó, valószínűleg egy nyugati vagy keleti szláv nyelvből, vö. szlovák nyelvjárási lancuch, cseh régi nyelvi lancúch ’lánc’. A szláv nyelvekben eredete tisztázatlan. A lánc alak valószínűleg a kicsinyítő képzős formának felfogott korai láncó alakváltozatból rövidült a szóvégi ó elhagyásával.

A Széchenyi helynévi eredetű magyar családnév. A régi magyar népnyelvben volt egy szláv eredetű, ’irtás, erdővágás’ jelentésű szécs szó, amiből különböző falvak határában helynév lett. Az oda épült települések pedig megkapták az addigi területnek a nevét -n ~ -ny névszóképzővel megtoldva. Szécsen ~ Szécsény nevű településünk volt Arad, Nógrád, Somogy, Sopron, Vas vármegyében. Bármelyikhez járulhatott az ’onnan/oda való’ jelentésű -i képző, és eredetre, származási helyre utaló családnév lett belőle. 

Tovább olvasom

Akik számára az anyanyelvápolás belső kényszer

Bemutatkoznak Lőrincze Lajos utódai

Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a TINTA Könyvkiadó közös kiadásában jelent meg az Otthon a szavakban című könyv. A kiadvány alcíme közelebb visz a tartalomhoz: Nyelvművelők vallomásai. A megjelenés alkalmából Pecznyik Ibolya szerkesztővel készített interjút Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó főszerkesztője.

644139_742733619077535_228979435_n.jpg

2007. november elején került sor a Kárpát-medencei Mese-játék című vetélkedőre a Duna Televízióban. Négy határon túli és négy hazai csapat mérte össze tudását száz magyar népmese ismeretéből. A döntő napján Pecznyik Ibolya a játékosokkal. [TINTA Könyvkiadó archívuma]

 

Kiss Gábor: Kinek az ötlete, elképzelése alapján született meg a kötet?
Pecznyik Ibolya: Nyíregyháza a bölcsője. Dr. Durucz Istvánné és Lakatos Sándorné tanárnők 2010-ben megjelentették ötven nyelvművelő írását Beszédművelők arcképvázlata címmel. Úgy gondolták – nagyon helyesen –, hogy ily módon is fel lehet hívni a figyelmet a Beszélni nehéz! néven elterjedt és ismert országos nyelvművelő mozgalom jeles képviselőire. Mivel számuk ötvennél jóval több, eltervezték a bővített kiadást. Javarészt össze is gyűjtötték a szövegeket és a fotókat. Ők elkezdték, mi befejeztük. Szerkesztőtársaimmal, dr. Barthalos Mártonnal és dr. Reiser Györggyel közel másfél évig dolgoztunk rajta.
K. G.: Hány vallomás található a kötetben?
P. I.: Pontosan 92. (Lehetne szép kerek szám, száz is, vagy annál több, de nem mindenki kívánt írni önmagáról.)
K. G.: Az átlagember úgy gondolja, hogy az anyanyelvápolás lelkes hívei idős emberek. Milyen korosztály képviselői vállalták a nyilvánosságot?
P. I.: Valóban, többségük már megette a kenyere javát. Ötven százalékuk nyugdíjas, de a nyelvművelés terén továbbra is tevékeny. A másik ötven százalék aktív dolgozó, vagy még egyetemista. Közülük a kimondottan fiatalok aránya igen örvendetes, több mint egyharmad. Büszkén mondhatjuk, van utánpótlás!

Tovább olvasom

Az ellentétek vonzzák egymást: ellentétszótár

Bemutatták az első Magyar ellentétszótárt az Akadémia Nyelvtudományi Intézetében. A 316 oldalas mű a Tinta Könyvkiadó szótárműhelyében készült, először leltározza magyar szavakat ellentétes kapcsolatok alapján. A kötet a Magyar Nyelv Kézikönyvei sorozat 22. tagja.

9786155219023.jpgBorítója is szellemesen utal tartalmára, színe: fekete–fehér, vörös–fekete és a díszítő ábra a címlapon kör–háromszög. Az ellentét, idegen szóval antonima, nem csupán nyelvészeti fogalom, hanem filozófiai kategóriai is, mint Kemény Gábor professzor említette a könyv bemutatóján, miközben a szótár újszerűségét méltatta. Tudósítónk Temesi Violával, az Magyar ellentétszótár főszerkesztőjével beszélgetett a mű létrejöttéről, céljáról és a hasonló célú kiadványokról.

– Milyen előzményei vannak idehaza a szótárnak?

– A Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások, ellentétek szótára, amely 1998-ban jelent meg, már tartalmazott ellentétes jelentésű szavakat, majd a 2003-ban megjelent Értelmező szótár+ című kétkötetes szótár is. Mind a kettő a Tinta Könyvkiadó érdeme.

– Mennyi ideig készült a szótár?

– Több mint 10 évig, a Magyar szókincstár megjelenésétől, 1998-tól folyamatosan, kisebb-nagyobb szünetekkel folytak a munkálatok.

– Hány szónak van megadva az ellentéte?

– Háromszáz híján 14 ezer vastag betűs címszónak vannak felsorolva a szótárban az ellentétei, a címszó jelentései szerint csoportosítva.

– Vannak olyan szavak, amelyeknek nincs ellentéte?

– Természetesen vannak, mindnyájan zavarban lennénk, ha pl. a bögre vagy a ceruza szónak kellene megkeresni az ellentétét. De ha eszünkbe jutnak Zrínyi ismert verssorai,

„Nem irom pennával, / Fekete téntával, / De szablyám élivel, / Ellenség vérivel, / Az én örök hiremet…”

akkor meg kell állapítanunk, hogy ebben a versben, ebben a szöveg-összefüggésben a penna a szablya ellentéte, és a fekete tinta az ellenség vérének ellentéte.

– Mi volt a legnehezebb a szerkesztés közben?

– A szavak jelentése közötti különféle logikai viszonyok, kapcsolatok felismerése, a nem megfelelő kizárása a szótár anyagából. Ilyen volt az alá–fölérendeltség (pl.: alispán – főispán), a rész – egész viszony (pl. alkotóelem – összesség), a fajta (pl. ásványvíz – csapvíz), a szavak közötti asszociatív kapcsolat, mely nemegyszer egy ismert történeten alapul (pl. bárány–farkas, elefánt–nyúl), ok – okozat viszony (pl. eredet – eredmény).

– Hogyan állt össze az anyag?

– A TINTA Könyvkiadóban még a Magyar szókincstár munkálatai közben nagy mennyiségű ellentétes jelentésű szópárt gyűjtöttünk. Ezt a szóanyagot nyersanyagként felhasználtuk a Magyar ellentétszótárhoz.

Az ellentétszótár készítésekor idegen nyelvű szótárak is szolgáltak mintaként, lefordítottuk a bennük található antonimákat, de fenntartással kellett kezelnünk a fordítást a szemléletbeli, kulturális jellegű különbségek miatt. Pl.: az angol szótárban a dolgozik szó ellentéte a pihen volt, a magyar anyanyelvűek azonban inkább a henyél szót mondanák ellentétként. Valószínűleg befolyásolnak minket a magyar nyelvű közmondások (Aki nem dolgozik, ne is egyék!), vagy a tücsök és a hangya meséje, ahol a könnyelmű, olykor henyélő tücsökkel a dolgos hangya áll szemben.

Szólistákat állítottunk össze, kerestünk olyan képzőket, szóvégződéseket, amelyek sok esetben automatikusan ellentétes jelentésű szavakat hoznak létre, pl. ilyenek a -szerű, -szerűtlen végződésű szópárok, pl.: jogszerű – jogszerűtlen. Azonban ezekkel is vigyázni kell, mert van menetrendszerű, de nincs menetrendszerűtlen szó.

Ugyancsak találhatunk ellentétes jelentésű szópárokat az -s, és a  -talan, -telen képzők alkalmazásával: hatásos – hatástalan, békés – békétlen, barátságos – barátságtalan. Előfordulhat, hogy ezekkel a képzőkkel létrehozhatunk ugyan szavakat, de azok nem ellentétes jelentésűek: pl.: bizalmas – bizalmatlan, csinos – csintalan, gondos – gondtalan.

A szavak gyűjtése közben sok olyan szót is felvettünk a szótár anyagába, amelyet végül kihagytunk, mert első látásra talán ellentétes jelentésűeknek látszanak, de tulajdonképpen másfajta logikai viszony van a szavak között. A szótár végleges változatából kihúztunk sok idegen szót, pl.: absztrahál – konkretizál és sok összetett szót is, pl.: adóbehajtás – adóelengedés.

– Milyen külföldi előzményei vannak a magyar ellentétszótárnak?

– Angol, német, orosz előzményekre is támaszkodtunk a szerkesztés, gyűjtés közben. Ezeknek a nagy nyelveknek már több mint ötven éve elkészült az ellentétszótára.

– Az ellentét gyakran szerepel költői művekben. Említsen, kérem, néhány példát!

– Nagyon gyakran élnek az írók, költők azzal, hogy a mű címe ellentétet hordoz, ez figyelemfelkeltő hatású. Pléldául Tolsztoj: Háború és béke, Stendhal: Vörös és fekete, Verne: Észak Dél ellen. Talán Villon Ellentétek című verse fejezi ki legjobban a költői nyelv eszközeivel az ellentétes jelentésű szavak lényegét:

„Szomjan halok a forrás vize mellett,

Tűzben égek, és mégis vacogok.”

Mégsem ez a vers lett a kötet mottója, mert azt szerettük volna, ha egy magyar nyelven íródott vers van ott, ezért választottuk Petőfi Mögöttem a múlt című versét:

„Mögöttem a múlt szép kék erdősége,

Előttem a jövő szép zöld vetése,

Az mindig messze, és mégsem hagy el,

Ezt el nem érem, bár mindig közel.”

Itt a múlt és a jövő, messze és a közel ellentéte figyelhető meg.

– Eszünkbe jutnak csalóka ellentétek: csinos – csintalan. Őket hogy szűrték ki?

– A jelentés alapján lehet az ilyeneket kiszűrni. Például a gondos szó ellentéte a gondatlan, nem pedig a gondtalan. Ugyanakkor a gondtalan szónak is megtalálhatjuk az ellentétét: gondterhelt.

– Mire jó egy ellentétszótár?

– Sokat megtudunk belőle a szavak jelentése közötti sokszor rejtett kapcsolatokról, ezáltal a világ dolgai között is segít eligazodni. A szó jelentése nem választható el az ellentététől, együtt járnak, mint a fény és az árnyék.

Forrás: Infovilág

A magyar nyelvjárásokról a XXI. században

Három TINTA-kiadvány ismertetése

A publikáció eredeti helye az Anyanyelv-pedagógia folyóirat 2016. évi 4. száma.

  1. Kiss Gábor – Bató Margit szerk.: Tájszavak. A magyar nyelvjárások atlaszának szavai, szóalakjai. Az ékesszólás kiskönyvtára 21. TINTA Könyvkiadó. Budapest. 2012. 168 oldal
  2. Kiss Gábor szerk.: Kis magyar tájszótár. Az ékesszólás kiskönyvtára 31TTINTA Könyvkiadó. Budapest. 2014. 212 oldal
  3. Cs. Nagy Lajos – N. Császi Ildikó: Magyar nyelvjárások. Az ékesszólás kiskönyvtára 36TINTA Könyvkiadó. Budapest. 2015. 212 oldal

20161123-magyarnyelvjarasok-4.jpg

A TINTA Könyvkiadó az elmúlt néhány évben hiányt pótolt azzal, hogy kisebb formátumú sorozatában (Az ékesszólás kiskönyvtára) a magyar nyelv területi változatosságával foglalkozó munkákat is megjelentetett. A kiadó ez irányú ismeretterjesztő szándéka nem előzmény nélküli. A Magyar szókincstár (Kiss 1998) szócikkeiben számos tájszó is fellelhető a rokon értelmű szavak sorában, a kétkötetes Értelmező szótár+ (Eőry 2007) a címszó tájnyelvi megfelelőit is megadja, a Növénynevek enciklopédiája (Rácz 2010) és az Állatnevek enciklopédiája (Rácz 2012) szócikkei szintén tartalmaznak nyelvjárási változatokat is. A TINTA Könyvkiadónál jelent meg a Szuhogyi palóc tájszótár (Mazurka 2009), a Mura menti horvát tájszótár (Blazeka et al. 2009), valamint reprint kiadásban az 1838-as Magyar tájszótár (2015) is.

Az utóbbi évek e témájú kiadványai közül a Tájszavak című kötet (Kiss–Bató 2012) A magyar nyelvjárások atlaszának (MNyA.) térképlapjain található tájnyelvi anyagot adja közre 950 szócikk formájában, amely több mint 13 000 tájszó, illetve szóalak feldolgozását jelenti a nagyatlasz mutatója (Balogh et al. szerk. 1980) alapján. A kötet népszerűségén felbuzdulva (a könyv hónapokig szerepelt a kiadó sikerlistáján, és 2013-ban újra megjelent) 2014-ben újabb szótár látott napvilágot: a Kis magyar tájszótár (Kiss 2014) összesen huszonhárom szótárból gyűjtött össze 5800, ezúttal elsősorban a paraszti gazdálkodáshoz kapcsolódó tájszót. A következő évben egy elméleti munkával egészült ki a sor. A Magyar nyelvjárások (Cs. Nagy – N. Császi 2015) szintén tudományos ismeretterjesztő szándékkal készült, de a legfrissebb dialektológiai kutatások és nyelvföldrajzi eredmények említésével főiskolai és egyetemi kurzusok olvasmánylistájában is megjelenhet kiegészítésként. Mindhárom kötetben megtaláljuk a magyar nyelvatlaszok és tájszótárak válogatott bibliográfiáját: a Tájszavakban és a Magyar nyelvjárásokban a munka végén, míg a Kis magyar tájszótárban a szótári rész előtt, egyúttal mint a továbbiakban forrásként feltüntetett rövidítések feloldását. A Kis magyar tájszótár előszava és a Magyar nyelvjárások további elméleti szakirodalmat is megjelöl. A három kötet részletesebb bemutatása megjelenésük sorrendjében következik az alábbiakban.

20161124_113819.jpg

Tovább olvasom

A JÉG finnugor, a ZIMANKÓ ukrán eredetű szó

Most minden a hidegről szól, ezért kikerestük Zaicz Gábor Etimológiai szótárából (TINTA Könyvkiadó) a télre vonatkozó néhány szónak a nyelvi eredetét és egyszerűsített írásmóddal adjuk közre az ott olvasott eredetmagyarázatokat.

Akik azt gondolják, hogy a hideggel, a téllel kapcsolatos szavak régiek és finnugor eredetűek, azok jól tudják.

154536.jpg

HIDEG tulajdonnévként leírva 1138-ban jelenik meg, közszóként pedig 1372-ben. Belső nyelvi fejlemény, valószínűleg egy önállóan nem adatolható relatív tő származéka. E relatív tő végződése a -d gyakorító képző lehetett. Az abszolút szótő ismeretlen eredetű, összefügghet a hiedelem, hűl, hűvös szavak töveivel. Végződése a -g névszóképző, ugyanúgy mint a beteg, meleg szavakban. Jelentései közül az alacsony hőmérsékletű lehetett az eredeti, a hőérzés kifejezéséből a lelkiállapotra utaló jelentés kialakulására vö. hűvös viszony, meleg fogadtatás. Ez a jelentésfejlődés más nyelvekben is megfigyelhető, vö. német kalt = hideg; részvétlen, érzéketlen, francia froid = hideg; hidegség, a hideg; tartózkodó, kimért; hűvös magatartás. Gyakori származékai a hidegség [1372 u.], a hidegül [1416 u.] és a hidegedik, hidegszik [1517].

Tovább olvasom

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu