,,Szavakban gazdagodjunk!” - A „Magyar Szótár” mint a magyar nyelvi nevelés eszköze

Egy több mint hetven éves cikk mai is hasznos tanácsai

MAGYARTANÍTÁS

Szerző: Dr. Bakos József nyelvész, Comenius-kutató (1912–1997)
A cikk első megjelenése: Protestáns Tanügyi Szemle, 1944., 3. 1944/5. szám, 106–110. oldal 

A mai középiskola gyakorlatában a tanulók inkább csak az idegen nyelvek tanulásában használnak szótárakat. Hogy „Magyar Szótár”-ra is szükség van, csak 1938-ban jöttem rá az érsekújvári gimnáziumban. A csehszlovák gimnáziumban tanult magyar gyermekek magyar nyelvi tudásának legnagyobb hiánya az volt, hogy kevés a szókészletük, s nem látták tisztán a magyar nyelvi fogalmakat. Ez a tény szinte kényszerített arra, hogy a Magyar Szótárt is bevezessem. Éppen ezért Karácsony Sándor „A könyvek lelke” című tanulmányában nagy figyelemmel és – megvallom őszintén – némi elégtétellel olvastam a következő sorokat: „Nevetséges, szomorú és – tegyük hozzá, hiszen a tények is bennünket igazolnak – merőben reménytelen erőlködés, hogy iskolás gyermekeinknek van német, latin, francia vagy görög szószedetük, magyar meg nincs...” (A könyvek lelke: Bp., 1941. 69. 1.) Szerény gyakorlatomban már használtunk magyar szótárt is. Hogy van komoly értelme ennek az új magyar nyelvi nevelési eszköznek, eddigi tapasztalataim is bizonyítják. A kísérletezés után a nyilvánosság elé hozom tapasztalataimat.

A magyar tanár gyakorlatában igen rövid idő alatt rájön arra, hogy bizony a tanulóknak kevés és szürke a szókincse, s nem látják tisztán a fogalmakat. A szóhiány miatt nehézkes a kifejezőkészségük, nincs rend magyar szóhasználatukban. Sok a képzavar is mondataikban, s használt szókészletük nyomán igen ritkán éled szemléletes képszerűség stílusukban. Sok a „hamis” és kevés az „eleven” szó mondataikban.

Ezek a hiányok teszik szükségessé a „Magyar Szótár” használatát. Ez a szótár a magyar lelki gazdagodás eszköze is. A távolabbi nevelői cél: a jó magyar stílusra való nevelés. A stílus pedig maga az ember. A magyar stílusmunkálás pedig így komoly magyar lélekformálás.

A jó stílus komoly előfeltétele a gazdag, színes, eleven szókészlet is. A mondatot alkotó szó eleven sejt a nyelv szövetében. Sajnos, igen kevés az élő sejt tanulóink nyelvi szövetében. Köznyelvünk vizsgálata is erről tanúskodik. „Szavakban gazdagodjunk!” jelszót írtuk magyar szótáraink címlapjára.

A szavakban való gazdagodás nemcsak a szavak számának szaporítását jelenti. A szavaknak színes, gazdag, más és más kapcsolatokban való használatát is tudatosítanunk kell! A magyar szavakat szólásszerű formáiban is ismerni nagyobb nyelvi gazdagodást jelent. A magyar nyelvi nevelésnek érre igen nagy gondot kell fordítania. Ha tehát a szótárunkba, mondjuk a magyar iskola szó kerül be, akkor összegyűjtjük e szó szólásszerű formáit is. Pl. „Sok-iskolájú, kevés iskolájú, iskolásdi, nem fog rajta az iskola, iskoláz, jó iskola az néki stb.” (v. ö. Karácsony S.: A könyvek lelke 62. I.).

Szavakat egyedül, magánosán nem szeretek látni gyermekeim magyar szótárában. Vagy mondatban keltjük életre a szavakat, vagy rokonaival, családjával együtt látjuk szívesen a szótárban. Magasabb fokon, nagy költőink és íróink szókapcsolataiban, jelzőhasználatában, szimbólumaiban figyelhetjük meg a szavakat. Hiszem és vallom, hogy e munka után majd talán csak eljön az az idő, amikor a művelt magyar olvasó élvezni tudja a költői szavak varázsos játékát is, és szürcsölni fogja „a vers szavainak ízét, mézét, a zenei és metafizikai tartalmát” (v. ö. Kosztolányi Dezső: Erős várunk, a nyelv: 21. I.). Beszédében is kevesebb lesz a hamis szólam és több a magyar szemléletmódnak megfelelő szó, kifejezés és mondat.

Hogy lélek és kenyér legyen számunkra az élő magyar nyelv, a magyar nyelvi nevelésnek igen komoly munkát kell végeznie.

A komoly iskolai nyelvvédelemnek is hasznos eszköze a „Magyar Szótár”.

Most már ismerkedjünk meg közelebbről is ezzel a szótárral. Előttem van néhány tanulóm szótára. A szótár használata igazodik a magyar nyelvi nevelés tervszerű munkájához. Nemcsak a nyelvtantanítás céljait, hanem általában a magyar nyelvművelés célkitűzéseit is szolgálja.

Mi van pl. egy első és második osztályban használt magyar szótárban? Figyeljük meg a tervszerűséget, a didaktikai és metodikai fokozatoknak megfelelő feladat-kijelöléseket.

  1. Családom szavakban: Édesapa, édesanya, testvér, gyermek, fiú, leány stb.
  2. A család szó szólásokban, mondásokban: Jó családból származik, családi tűzhely, törődik a családjával stb.
  3. Iskolánk. Mi van az iskolában? (Szavak, mondatok.)
  4. Az iskola szólásszerű formái...
  5. Első olvasmányunk igéi...
  6. Második olvasmányunk jelzői...
  7. Hány szó van a mai fogalmazásodban? Melyek azok? (Csak az egyszer előforduló szavakat számoljuk és írjuk ki. Csoportosítjuk: igék, főnevek. Eleinte igen sok „volt”, „van”, színtelen állítmány, illetőleg ige fordult elő.)
  8. Közös munka: Melyek azok a szavak, amelyek a legjobban tetszenek nektek? (A táblára ezek a szavak kerültek: Édesanya, vitéz, haza, testvér, szeretet, jóság, szüleim, szerelem, segítség, édesapa, bátorság, önfeláldozás, hazafias. Isten, erő, hazaszeretet, kedves, gazda, szabadság, búcsú, hős, nagyapa.) Egyenként kérdeztem a gyermekeket, a leírt szavaié egy-egy elsős legkedvesebb szava. A nagyapa szó bemondóját a nagyapja tartja és neveli. Általában sok lélektani megfigyelésre adnak alkalmat ezek a szavak is: feleség, imádság, illatos (költői lelkű fiú szava, hiszem a szó dallama tetszik neki.), ősz, bölcsesség, vakmerő (bemondója a legnagyobb verekedő az osztályban), öröm, tudomány, békesség, Karácsony (ez a gyermek hazavágyott, közel volt a karácsony), szüret, élet. (Érdekes, ennek a szónak mondója hajlamos az elvont gondolkozásra.)
  9. Milyen az én édesanyám? Jelzőkben. Ilyen címen írtunk fogalmazást is. Olvastuk Eötvös: A megfagyott gyermek c. versét is. Az egyik szótárban ilyen jelzők voltak: jó, szerető, szelíd, védő, buzdító, féltő, pártoló, biztató, nagylelkű, türelmes, önfeláldozó, lemondó, megértő, áldozatos, ápoló, gondos, takarékos, kedves, jóságos, fáradhatatlan, jóra intő, szenvedő, kitartó, körültekintő, legjobb a világon, megbocsátó stb. Egy árva tanulóm szótárában ez is benne volt: drága kincs, pótolhatatlan.
  10. Írjunk t-vel kezdődő igéket. (Nyelvtanóráinkon az igékről volt szó.)
  11. Foglaljuk össze a János vitéz tartalmát jelzőkben: Vitéz, árva, szerelmes, bátor, bűnbánó, amint látjuk a jelzők követik a mese eseménysorozatát. Ez jó volt arra, hogy tudatosítsam a szavaknak a legmegfelelőbb helyen való alkalmazását: bujdosó, bús, elszánt, becsületes, furfangos, délceg, daliás, büszke, kitartó, harcias, hős, önfeláldozó, életmentő, lovagias, jószívű, hű, lemondó hazavágyó, leleményes, ügyes, bánatos, vándorló, segítő, erős, óvatos, vakmerő, könyörületes, előrelátó, tántoríthatatlan, kíváncsi, merész, okos, szavatartó, derék,. őszinte, boldog.
  12. Milyen szép jelzőket tudsz ráaggatni a magyar katonára? Hős, vitéz, bátor, önfeláldozó, erős, harcias, kitartó, daliás, fegyelmezett, a parancsot teljesítő, elszánt, becsületes, ügyes, engedelmes, megbízható, bajtársias, edzett, találékony, büszke stb.
  13. A magyar konyha és étkezés szavai. A számonkérés óráján már e tárgykörben használt idegen szavakra is rámutattam. A gyermekek is írtak egynéhányat. Közös munkával jöttünk rá, hogy feleslegesen használjuk ezeket az idegen szavakat, van helyettük sok jó magyar szó!
  14. A tél jelzői: hideg, fagyos, havas stb.
  15. Hány szóval alszik a magyar diák? Alszik, szundikál, bóbiskol, álomra hajtja fejét, szunyókál, csicsikál stb.
  16. Szép szavak, kifejezések, mondatok Arany János: Rege a csodaszarvasról c. költeményéből.
  17. Hány szóval „megy” a magyar ember? Megy, bandukol, ballag, mászkál, ténfereg, járkál, inai, botorkál stb. A feladat számonkérése alatt felolvassuk Maday és Pósa gyűjtését is. Vadásszunk a tájszavakra is. A falusi gyermekek igen szívesen hozzák majd falujuk szavait is.
  18. Milyen volt Heribald? (Jelzőkben.) Féleszű, balga, félkegyelmű stb.
  19. Felírjuk a táblára: oktondi, együgyű, buta, hóbortos... Folytasd otthon a magyar szótárban ... szeleburdi, bárgyú, gyüge, kerge, félnadrág stb. Tájszavakban. Egy naszvadi tanuló szótárából: megcsúszott, szalajtós, rosszsípos, gyarló, karcsúeszű... Olvassuk fel Gárdonyi gyűjteményét is: Magyarul így! 56 és 205 l.
  20. Hasonlatok a jó diákra és a rossz diákra.
  21. Írd össze Petőfi: A gólya című versének igéit, jelzőit és legszebb kifejezéseit.
  22. A kutya beszéde: ugat, csahol, herreg, morog, szűköl, kaffog, vakkant stb.
  23. A madarak beszéde. (Igen érdekes lenne gyermekeim gyűjtését egészben idézni.)
  24. Fejezd ki a tavaszt szavakban, kifejezésekben, hasonlatokban: Kiment a föld fagya, zöldül a határ, kihajt a fű, megjött a fecske, vidul a határ, kelnek a kislibák, megindul az eke, piros csizmába bújnak a gyermekek (falun mezítláb kezdenek járni). Megjött Benedek a meleg zsákkal, előjöttek a bogarak, elmaradnak a cipők, jókedvű a kiscsikó, kert alatt a tavasz.
  25. Írj néhány érdekes közmondást falud nyelvhasználatából. (Csak néhányat mutatok be.) Összekerestem érte Tolnát-Baranyát, mégsem találtam meg (Vágfarkasd). Lé tartja a szolgát, átok, szitok a gazdát (Gellér). Olyanokat kacsint, mint a magyar ökör (azaz igen bámul). Búzának nézte a határkövet (belevágta kaszáját). Szalad a becsülete után. Fejebúbján viszi az orrát (azaz nagyon büszke). Kórságos, mint a szentesi halott (álmában kiabál) stb... (Naszvad). A koldus már a hetedik falut járja (annak mondják, aki reggel nem akar felkelni) (Vágvecse). Jeltelen csibe el nem veszik. Mifelénk a tököt nem karózzák (ezt akkor mondják, ha valaki az asztalra könyököl) (Érsekújvár).
  26. Jelzők a székely emberről (olvasmányunk alapján).
  27. Feladatok év végi ismétlések idején: írd ki olvasókönyved olvasmányaiból a képes beszéd példáit! (Előbb beszélgettünk a képes beszédről, a falusi gyermekek igen sok jó példát hoztak elő falujuk nyelvéből.) A megadott feladat több órára való folytatólagos munkát követelt a tanulóktól. A számonkérés minden egyes óráján a nyelvi példákban igyekeztünk érzékeltetni nyelvünk sajátos szemléletvilágát, képgazdagságát. A példák útján is erősítgettem tanulóim képalkotó ösztönét. A nyári pihenés idejére is tűztem ki feladatot: Figyelgessék szorgalmasan otthon, falujukban a nép nyelvének színes képeit, hasonlatait stb...

Ez a „tartalma” egy elsőosztályos tanuló magyar szótárának. Egy-két dolgot kihagytam, mert volt egy-egy gyermek gyengéjének vagy ügyességének szánt feladat is. A gyengébb tanulók gyakrabban kaptak „szószedést” is. Feladatuk volt olvasmányaik szavaiból mondatokat alkotni, s azokat a szavakat nyelvi kapcsolatokban használni, amelyeket nem is ismertek. Mert ilyen is van. Csak nemigen szoktunk a magyar órákon szavakat kérdezni. Próbáljuk csak meg egyszer-kétszer, milyen érdekes tapasztalatokat fogunk szerezni e téren is. Sajnos, a középiskolások gyakorisági szótára nincs összeállítva.

Mielőtt egy másodikos tanulóm magyar szótárába tekintenénk bele, szabad legyen valamit előrebocsátanom.

A táji nevelés szempontjaira is nagyon ügyeltünk feladataink kijelölésében. Tájunk népnyelvét is vizsgálatunk tárgyává tettük, s e nyelv képeit, színeit, szólásait, mondásait is gyűjtöttük. Gyűjtögettük népi nyelvünk igen gazdag képzőit, magyaros összetételeit. E körből igen gyakran volt feladatunk. Több héten át pl. a népi nyelv képeit, hasonlatait gyűjtöttük, meg is volt az eredménye.

A tanulók fogalmazásába is virított már egy-kettő. De szedjük csak sorjába a fent említetteken kívül, fontosabb feladatainkat

  1. Képek, hasonlatok. (Több héten át. A nyári megfigyeléseket is tudatosítottuk. Olvasmányaink, verseink is példatárul szolgálták.)
  2. Hasonlatok a napról, holdról, csillagokról. (Érdekes megfigyelésem, hogy a falusi gyermekek nyelve gazdagabb, mint a városiaké. Helyesebben, azt kellett volna írnom, hogy színesebb. De ha a képeket, hasonlatokat tartalmazó gyűjteményüket nézem, azt kell írnom, hogy gazdagabb is. A népies csillagnevek is fel-feltűntek.)
  3. Képek, hasonlatok, mondások a földről, virágokról, növényekről. (E feladat számonkérése alatt sok népi növényelnevezéssel is találkoztunk. Az ügyesebb gyermekek figyelmét a külön gyűjtésre is felhívtam.)
  4. Rokon értelmű szavak a verekedésre. (Kedvvel gyűjtötték a gyermekek.)
  5. Gyűjts ellentétes szavakat: jó-rossz, vidám-szomorú... folytasd.
  6. Hangok, színek (búg, cseng, peng, zörög, csattog, csobog, loccsan..., fehér, fekete, veres, piros... stb.).
  7. Egészítsd ki: Piros, mint... a vér, a paprika, főtt rák stb.
  8. Nevetés-sírás magyar nyelven. Mosolyog, nevet, vigyorog, kacag stb..., sír, pityereg, sírva fakad, bőg, picsog, itatja az egereket, eltörik a mécsese stb.
  9. Falucsúfoló mondásunk tájegységünk területéről. Falum csúfnevei.
  10. Hányféleképpen szép a magyar szép? (Szép, bájos, nyalka, gyönyörű, igéző, bájos, bűbájos, kecses stb.)
  11. Szavak az emberről. (Mondásokban, mondatokban.)
  12. Hangutánzó, hangfestő szavak. (Gyermekeim gyűjtéséből a példákat kiadtam Nyelvművelés a magyar nyelv középiskolai tanításában című munkámban: 122. 1.)
  13. Az ad, szem, tud és ír magyar szavak családja.
  14. Hogyan beszélnek a szomszéd falvakban? (Szavak, mondatok, szólások, beszéd, kiejtés.)
  15. Alkoss mondatokat a következő rokon értelmű szavakból: Ó, régi, ócska, ósdi, buta, butus, lop, csen, elemei, elrabol, idős, öreg, vén...)
  16. Milyen hangot ad a lánc, papír, ajtó, kréta, kulcscsomó?
  17. Írj jelzőket, mondatokat az őszi, a téli, a tavaszi és a nyári határról. (A falusi gyermekek írása igen érdekes volt.)
  18. Mit csinál a földműves tavasszal, ősszel? (Szavak, szólások, mondatok.)
  19. Miket látsz iskolába jövet?
  20. Jelzők, hasonlatok, mondások a kutyáról, tyúkról, lóról (kutya idő, kutya természete van, kutyafuttában, kutyából nem lesz szalonna stb., vaktyúk is talál szemet, a tyúkokkal lefeküdni, tyúkeszű stb..., lovat ad alá, lóhátról beszél stb...)
  21. Eddig írt fogalmazásaid jelzői, hasonlatai, szólásai. (A hiányok tudatosítására is jó volt ez a feladat.)
  22. A könyvünkben található Arany-versek jelzői, képei, hasonlatai. (Ismétlő összefoglalás alatt.)

Egyénekre szabott feladatkijelölés ebben az osztályban is volt. A gyengébbeket olykor „szószedésre” is rávettem. Egy-egy órán kis versenyeket is rendeztünk: Ki tud öt perc alatt minél több t-vel kezdődő igét vagy főnevet írni? Ki írja meg a legkifejezőbb és legszínesebb igékkel az aznapi fogalmazását stb.

Befejezem. Egyelőre csak két osztály „Magyar Szótár”-át mutattam meg. Amit róla írtam, inkább csak eszméltetésnek írtam. Remélem, többen felhasználják majd ezt az „eszközt” is magyar nyelvi nevelésükben, s majd idők múltán értékesebb formában is szolgálni fogja a középiskolai nevelői munkát.

Forrás: Arcanum Hungarica digitális adatbázis