Mata Hari utolsó szavai

A történelemben kivételes, hogy egy kivégzett személy utolsó szavaival utalást tegyen saját nevére, de ez történt Párizs egykor ünnepelt táncosnője, művésznevén Mata Hari, polgárnevén Margaretha Geertruida Zelle esetében.

Valamilyen módon feltehetően a világ valamennyi nyelvében kifejezést nyer az, ami a magyarban a könny és a forrás szók központi jelentése, s ezeknek kifejezésére a világ nyelvei előszeretettel választják a ’szem vize’ és a ’víz szeme’ jelentésű összetételeket.

Mata Hari

A ’víz’ és a ’szem’ jelentésű szók szemantikailag univerzálisan elementárisabbak, mint a ’könny’ és a ’forrás’ jelentésűek. A világ nyelvei legalább egy-egy szót lexikalizálnak ’víz’ és ’szem’ jelentéssel. Ugyanakkor egyes nyelvek ’víz’ jelentésű szavai átfoghatják (lefedhetik) más nyelvek ’lé’ vagy ’hó’ jelentésű szóinak jelentéseit is; más nyelvek pedig akár több szót is lexikalizálhatnak ’víz’ jelentéssel. Például a japánban legalább két szó használatos ’víz’ jelentésben: a mizu ’(hideg) víz’ és a yu ’meleg víz’, sőt tulajdonképpen ide vehető a főleg melléknévként használatos hiya ’hideg’ (vízre, lére, rizsre stb.) is. Ugyanakkor a centrális ’víz’ jelentés kifejezéséről, lexikalizálásáról a világ nyelvei gondoskodni szoktak.

A világ nyelveiben a ’szem’ jelentésű szók általában kétféle szemlélet szerint viselkednek, konvex (például magyar gabonaszem) vagy konkáv (például angol eye ’szem; tű foka’) kiterjesztett jelentéssel.

A forrás a "víz szeme"?

A konvex szemléletű vogulban (manysiban) sam-vit ’könny’, szó szerint ’szem-víz’, vit-sam pedig ’vízcsepp, buborék’, szó szerint ’víz-szem’. Hasonló összetétel még a finnugor nyelvekben például a zürjén (komi) sin-va és a votják (udmurt) sin-vu, mindkettő ’könny’, szó szerint ’szem-víz’. A koreaiban is nun-mul ’könny’ szó szerint ’szem-víz’. A vogullal ellentétben konkáv szemléletű maláj-indonézben air mata ’szem vize’ a ’könny’ és mata air ’víz szeme’ a ’forrás’. E nyelv egyébként poétikusnak tűnően fejezi ki azt, amire a magyar egy szó, a nap poliszémiáját használja. A magyar nap mint időegység (angol day) megfelelője hari, mint égitesté (angol sun) mata hari, szó szerint ’nap szeme’. A maláj-indonézzel rokon malgasban ranomaso ’könny’, szó szerint ’víz-szem’, ’szem vize’, masoàndro ’nap’ szó szerint ’nap szeme’; a ’forrás’ pedig loharano, szó szerint ’víz feje’.

Valószínűleg tehát a világ nyelveiben általában a ’szem vize’ összetételek (amelyek egyértelműen ’könny’ jelentésűek) hajlamosabbak a realizálódásra, mint a különböző jelentésű ’víz szeme’ összetételek.

A dolgok megnevezésére legalább háromféle megoldást tarthatunk számon: (1) külön szóval lexikalizálást, (2) poliszémiát, kiterjesztett jelentést és (3) szóösszetételt, amely a körülírás viszonylag rögzült változatának tekinthető. A ’nap’ mint időegység és égitest kifejezésére az angol külön szókat lexikalizál (day ’nap mint időegység’ vs. sun ’nap mint égitest’), a magyarban a nap szó poliszémiája figyelhető meg, míg a maláj-indonézben szóösszetétel fejezi ki a fogalmat (hari ’nap mint időegység’, mata hari ’nap mint égitest’).

A könny forrása a szem

A nyelvi jelentések bizonyos típusait összekapcsoló mechanizmusok minden nyelvben működnek. Van olyan nyelv, amely két (vagy több) jelentést poliszémiával kapcsol össze – más nyelvközösségek tagjai számára, ahol e jelentések nem kapcsolódnak, összehozásuk poétikusnak számíthat. A külön szóval való megnevezéstől eltérően a poliszémia és az összetételek is poétikusnak tűnhetnek.

Különösen Claude Lévi-Strauss foglalkozott behatóan a ’forrás’ = ’víz szeme’ és ’könny’ = ’szem vize’ korrelációk megnyilvánulásaival az amerikai és eurázsiai mitológiákban.

Az angolban szokatlanok és poétikusak a Dylan Thomas költészetében előforduló all the moon long ’egy egész hold hosszat’ és all the sun long ’egy egész nap hosszat’ kifejezések – magyar fülnek az utóbbi cseppet sem szokatlan.

A Mata Hari néven ismert harminckilenc éves táncosnőt, kémnőt 1917. október 15-én végezték ki Vincennes-ban. Utolsó szavai a hagyomány szerint a következők voltak:

„Nem látom többé a napot, a holdat, a csillagokat”.

Kicsi Sándor András

Irodalom 

Ivanov, V. V.: Nyelv, mítosz, kultúra. Fordította Kovács Zoltán és Orosz István. Budapest: Gondolat 1984.
Kicsi Sándor András: “A szem kétféle szemlélete és a számlálószók.” Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 41(1997)1: 57–62.
Munkácsi Bernát & Kálmán Béla: Wogulisches Wörterbuch. Bp.: Akadémiai 1986.
Sauvageot, Aurélien: “A propos des changements sémantiques.” Journal de Psychologie 46(1953)465–472.
Tábori Pál et al.: Mata Hari. Bp.: Szépirodalmi 1987.
Wierzbicka, Anna: Semantics. Primes and Universals. Oxford & New York: Oxford University Press 1996.