Miért vörös a vörösbor és a piros a piros lap?

A piros, vörös és más színnevek használata a Magyar Nemzeti Szövegtár (MNSz) alapján.

0. Bevezetés

Korábbi tanulmányunkban ismertettük azt a vizsgálatot, melyben a piros és a vörös szavak használatát térképeztük fel a magyar nyelvben (KISS GÁBOR, ISABEL FORBES 2001). Akkor kísérleti személyek közreműködésével kérdőíves módszerrel végeztük az adatfelmérést. Megállapítottuk, hogy a magyar nyelvben három jól elkülöníthető csoportja van a szavaknak: az első csoportba azok a dolgok tartoznak, melyek majdnem kizárólagosan, csak a piros jelzőt kapják, a második csoportba azon szavakat sorolhatjuk, melyeket majdnem minden esetben a vörös jelzővel jelölünk, és a harmadik csoportba pedig azok a dolgok tartoznak, melyek mind a piros, mind a vörös jelzőt is megkaphatják.

Jelen tanulmányunkban ismertetjük azt a vizsgálatunkat, melyben a piros, vörös és más színnevek használatát a több mint 150 millió szövegszót tartalmazó számítógépes korpusz, a Magyar Nemzeti Szövegtár adatai alapján tanulmányoztunk.

 

1. A magyar színnevek gyakorisága

Ismeretes és sokat idézett Berlin és Kay „folyamatábrája” a színnevek kialakulásának menetére az egyes nyelvekben.

1. fehér

 

4. zöld

 

8. lila

 

3. piros

5. kék

7 barna

9. rózsaszín

2. fekete

 

6. sárga

 

10. narancssárga

 

 

 

 

11. szürke

0. táblázat: A színnevek kialakulásnak sorrendje a nyelvekben

Korábbi tanulmányunk eredményeit szemlélve felfigyelhettünk arra az érdekes tényre, hogy a kísérleti személyek által felsorolt színnevek gyakorisági sorrendje közel megegyezett Berlin és Kay ábráján a színek sorrendjének. Ezért először a magyar színnevek előfordulásának számát kerestük ki a Magyar Nemzeti Szövegtárban, majd csökkenő gyakorisági sorba rendeztük a kapott adatokat.

 

színnév

előfordulás

1.

fehér

24237

2.

fekete

24008

3.

zöld

16193

4.

kék

10904

5.

piros

10170

6.

vörös

9651

7.

sárga

8974

8.

barna

6052

8.

szürke

4730

10.

lila

2590

11.

rózsaszín

1493

12.

sötétkék

647

13.

bíbor

605

14.

narancssárga

393

15.

bordó

285

16.

világoskék

276

17.

sötétzöld

230

18.

sötétbarna

195

19.

világosbarna

146

20.

mályva

90

21.

mélykék

87

22.

drapp

86

23.

citromsárga

84

24.

okker

84

25.

világoszöld

81

26.

kékeszöld

60

27.

méregzöld

57

28.

türkiz

55

29.

hupikék

45

30.

okkersárga

43

31.

fűzöld

35

32.

halványsárga

35

33.

bézs

31

34.

tengerkék

29

35.

türkizkék

22

1.1. táblázat: Az Magyar Nemzeti Szövegtárban (az MNSz-ben) a színnevek előfordulásának gyakorisága csökkenő sorrendben

Az eredmény több mint meglepő, a fenti ábra valóban igen közeli hasonlóságot mutat Berlin és Kay „folyamatábrájával”.

Ha a piros 10.170 és a vörös 9.651 számú előfordulását összeadjuk (ezek összege 19.821), akkor jól látható, hogy e két színnév együttes előfordulása a fekete és a fehér mögött a harmadik leggyakoribb színnév. Elfogadva, hogy más nyelvekben az alapszínnévként számon tartott PIROS a harmadik leggyakoribb színnév, látható, hogy a magyar nyelv felosztva és megosztva a világ dolgait, valóban két színnevet vesz igénybe azon dolgok jelölésére, melyek jelölésére más nyelvek csak egy színnevet használnak fel.

Berlin és Kay egyik axiomatikus megállítása, hogy a nem alapszínnevek általában szóösszetételből állnak. Táblázatunkból ez is jól leolvasható. Az alapszínneveken kívül azonban nem összetett szavak a következő magyar színnevek: bíbor, bordó, mályva, drapp, okker, türkiz, bézs. Nyelvünkben összetett szóval fejezzük ki a következő nem alapszíneket: rózsaszín, sötétkék, narancssárga, világoskék, sötétzöld, sötétbarna, világosbarna, mélykék, citromsárga, világoszöld, kékeszöld, méregzöld, hupikék, okkersárga, fűzöld, halványsárga, tengerkék, türkizkék.

Csak érdekességképpen vessünk egy pillantást a Füredi Mihály és Kelemen József által szerkesztett szépprózai gyakorisági szótárunkba, és nézzük meg, hogy ott milyen gyakoriak a színnevek.

 

színnév

előfordulás

1.

fehér

254

2.

fekete

207

3.

piros

95

4.

vörös

95

5.

kék

89

6.

zöld

74

7.

sárga

73

8.

barna

72

9.

szürke

68

10.

sötétkék

31

11.

lila

26

1.2. táblázat: A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótárában a színnevek előfordulásának gyakorisága csökkenő sorrendben

Azonkívül, hogy a szépprózai gyakorisági szótárunkban fellelhető színnevek gyakorisága is hasonló tendenciát mutat az Magyar Nemzeti Szövegtár színneveivel, mindenképpen említésre érdemes, hogy gyakorisági szótárunkba a 3410 ún. szuperlexéma közé csupán 11 színnév „fért be”. Szóösszetételből álló színnév csak a sötétkék van benne.

 

2. A piros-nak nevezett dolgok gyakorisági listája az MNSz-ben

shutterstock_197727128.jpgVizsgálatunk következő lépésében a MNSz-ből kikerestük, hogy a piros szó milyen szavak előtt áll. AZ MNSz-ben jelentős a sajtónyelvi anyag, úgy véljük, ezért került első helyre a labdarúgó mérkőzések tudósításaiban gyakran szereplő „piros lap”. Ugyancsak a sajtónyelvben gyakori a „piros lámpa”, mely a közlekedési balesetekről szóló híradásokban szerepel gyakran.

 

szó

előfordulás

1.

lap

222

2.

lámpa

220

3.

pont

92

4.

rózsa

75

5.

szem

38

6.

zászló

37

7.

ceruza

33

8.

tojás

29

9.

vonal

29

10.

alma

26

11.

szőnyeg

24

12.

kabát

22

13.

száj

19

14.

vér

18

15.

bor

17

16.

orr

15

17.

szegfű

15

18.

könyv

14

19.

betű

11

20.

csillag

11

21.

pulóver

9

22.

toll

7

23.

cseresznye

5

24.

póló

5

25.

haj

5

26.

posztó

5

27.

táska

4

28.

eper

3

29.

meggy

2

30.

macska

2

2. táblázat: A piros-nak nevezett dolgok gyakorisági listája az MNSz-ben

 

3. A vörös-nek nevezett dolgok gyakorisági listája az MNSz-ben

wine_1.jpgVizsgálatunk következő lépésében a MNSz-ből kikerestük, hogy a vörös szó milyen szavak előtt áll. Az előfordulások számát feltüntető listát a 289 említéssel jelentősen a csillag szó vezeti.

 

szó

előfordulás

1.

csillag

289

2.

zászló

171

3.

bor

131

4.

bolygó

98

5.

posztó

81

6.

ördög

78

7.

betű

76

8.

haj

67

9.

szőnyeg

56

10.

rózsa

44

11.

terror

32

12.

könyv

24

13.

szegfű

22

14.

szem

22

15.

vonal

21

16.

pont

10

17.

lámpa

9

18.

róka

8

19.

meggy

8

20.

macska

6

21.

vér

6

22.

orr

5

23.

ceruza

5

24.

rúzs

2

25.

póló

2

26.

toll

2

3. táblázat A vörös-nek nevezett dolgok gyakorisági listája az MNSz-ben

 

4. A piros és vörös szavak aránya ugyanazon dologra vonatkozóan

A fenti két táblázat adatait egyesítettük és kiszámoltuk, hogy milyen százalékos arányba jelöl valamely dolgot a piros és milyen százalékos arányban jelöl valamely dolgot a vörös színnév. A táblázatot a piros színnév szerint rendeztük csökkenő sorrendbe.

 

szó

piros

vörös

1.

alma

100

0

2.

eper

100

0

3.

kabát

100

0

4.

lap

100

0

5.

táska

100

0

6.

tojás

100

0

7.

száj

100

0

8.

lámpa

96

4

9.

pont

93

7

10.

pulóver

90

10

11.

ceruza

86

14

12.

cseresznye

83

17

13.

toll

77

23

14.

orr

75

25

15.

vér

75

25

16.

póló

71

29

17.

rózsa

63

37

18.

szem

63

37

19.

vonal

58

42

20.

szegfű

40

60

21.

könyv

36

64

22.

szőnyeg

30

70

23.

meggy

20

80

24.

zászló

17

83

25.

macska

15

85

26.

betű

12

88

27.

bor

11

89

28.

haj

7

93

29.

posztó

6

94

30.

csillag

3

97

31.

bolygó

0

100

32.

ördög

0

100

33.

róka

0

100

34.

rúzs

0

100

4. táblázat: A piros és vörös szavak aránya ugyanazon dologra vonatkozóan

 

5. Összefoglalás

Vizsgálatunk eredményeit a következőképpen szemléltethetjük:

piros

piros és vörös is

vörös

alma

vér

bolygó

eper

póló

csillag

kabát

rózsa

ördög

lap

szem

róka

táska

vonal

rúzs

tojás

szegfű

terror

száj

könyv

posztó

lámpa

szőnyeg

haj

 

 

bor

5. táblázat: összegzés

A MNSz adati számszerűleg támasztják alá mindazokat az ismereteinket, melyeket a magyar nyelv „különösen viselkedő” piros és vörös színnevéről mind ez ideig csupán intuíciónkra hallgatva sejtettünk, illetve kísérleti személyek által adott válaszokból következtettünk ki. Az igen nagytömegű adathalmaz, a 150 millió szövegszót tartalmazó korpusz adatainak vizsgálata igazolta, hogy valóban a magyar nyelvben a piros és a vörös nem más nyelvekhez hasonlíthatóan él nyelvünkben. Van a dolgoknak, egy igen jól körülhatárolt halmaza, melyet csak a piros színnévvel jelölünk és van a dolgoknak egy másik szintén jól körülhatárolható csoportja, mely majdnem kizárólagosan csak a vörös jelzőt kaphatja meg. E két halmaz között természetszerűleg létezik egy harmadik csoportja a dolgoknak, melyeket mindkét színnévvel jelölhetünk.

További tanulságként megállapíthatjuk, hogy a már régóta ismert nyelvészeti feltevések, hipotézisek vizsgálata és igazolása hatásosan végezhető el a számítógépes szövegtár adatai segítségével a korpusznyelvészet eszközeivel.

 

Irodalom 

  • BARTHA KATALIN: Szókincstanulmány a magyar nyelv színelnevezéseiről. Debrecen, Városi Nyomda 1937. (Dolgozatok a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Szemináriumából 2.)
  • BERLIN, BRENT–KAY, PAUL: Basic Color Terms: Their Universality and Evolution. Berkeley–Los Angeles, University of California Press, 1969. Reprint 1991.
  • BOLTON, R.: Black, white and red all over: the riddle of color term salience. Ethnology, 17/3, 287–281, 1978. CORBET, GREVILLE–IAN R. L. DAVIES: Establishing basic colour terms. Color Categories in Thoght and
  • Language. Edited by C. L. HARDIN és LUISA MAFFI., 1997.
  • CRAWFORD T. D.: Defining ’basic color terms’. Anthropological Linguistics, 23/3, 338–343, 1982.
  • FORBES, ISABEL: The terms ’brun’ and ’marron’ in modern standard French. Journal of Linguistics. 15, 295–305., 1979.
  • FORBES, ISABEL–GÁBOR, KISS: Colour Categorization and Naming in French and Hungarian. In.: Langue and Parol in Synhronic and Diachronic Perspective. Selected Proceedings of the XXXIst Annual Meeting of the Societas Linguistica Europaea, St. Andrews, 1998. page: 180–188. Edited: Christopher Beedham. Pergamon Press, Amsterdam–Lausanne–New York–Oxford–Shannon–Singapore–Tokyo, 1999.
  • FÜREDI MIHÁLY–KELEMEN JÓZSEF: A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára. Akadémiai Kiadó,
  • Budapest, 1989.
  • GÁRDONYI JÓZSEF: Piros vagy vörös. Magyar Nyelv 16 (1920), 84–87.
  • HARDIN C. L.–LUISA MAFFI: Color Categories in Thought and Language. Cambridge University Press, Cambridge, 1997.
  • KENEDY GÉZA: Piros vagy vörös. Magyar Nyelv, (1921), 33–34.
  • KICSI SÁNDOR ANDRÁS: Az alapszínnevek lexikalizálásáról. Magyar Nyelvőr. 112. évfolyam, 1988. október– december, 4. szám, 456–446.
  • KISS GÁBOR–ISABEL FORBES: Piros, vörös, – red, rot, rouge. In: Kontrasztív szemantikai kutatások. Szerk.: Gecső Tamás. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XI. 190–199. TINTA Könyvkiadó,
  • Budapest, 2001.
  • MÁTRAY FERENC: A magyar színelenevezésekről. Kalocsa, Jurcsó Antal, 1910. SELÉNYI PÁL: Piros és veres. Magyar Nyelvőr 72 (1948), 12–14.
  • SZENDREY ZSIGMOND: A piros szín. Ethnographia–Népélet 47 (1936), 220–222.
  • PLÉH CSABA: Hozzájárulhatnak-e az empirikus pszichológiai kutatások a nyelv–gondolkodás viszony filozófiai problémájának megoldásához. In: Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Szerk. NEUMER KATALIN, Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 35–165.

 

A cikk megjelent: Gecső Tamás (szerk.): Variabilitás és nyelvhasználat c. kötetben, TINTA Könyvkiadó, 2004. 160‒165. oldal. SKNyT. 34.