Ezek a növényneveink egyben keresztneveink is

- nyelvi érdekesség

Számos olyan keresztnevünk van, amelyik növényt is jelent. De vajon hogyan alakultak ki ezek a nevek? Van valamilyen összefüggés a tulajdonnév és a köznév között? Ennek próbálunk meg utánajárni képes összeállításunkkal.

aranka.jpg

Aranka
Az Aranka régi magyar személynév, az arany szó kicsinyítő képzős származéka. Már a 13. századtól ismert volt. A név később feledésbe merült és a nyelvújítás korában, az 1830-as években az Aurea, Aurélia név helyettesítésére újították föl.
Az aranka származékszó, szintén az arany szóból keletkezett. Első írásos említése 1768. Apró, jellegzetes aranysárga színű virágainak és a növényekre felkúszó cérnavékony szárának színe motiválta a névadást.

boglarka.jpg

Boglárka
A Boglárka új keletű magyar név, amely az elavulóban lévő boglár szó felújításával keletkezett. Jelentése ’ékköves vagy ötvösmunkával díszített gomb, csat vagy ékszer’.
A boglárka közszóként 1643-ból adatolható ’kis boglár’ jelentésben, de növénynévként csak 1833-ban bukkan fel. A névátvitelt az aranysárgán ragyogó virágra az egyik változat német Goldknöpfchen, azaz ’aranygomb’ neve is magyarázza.
A képen a salátaboglárka szerepel.

gyongyike.jpg

 

Gyöngyike
A Gyöngyike a Gyöngyvér becézője. A Gyöngyvér Arany János névalkotása a régi magyar Gyöngy névből.
A gyöngyike nevet valószínűleg Gönczy Pál (1852) adta a növénynek.
A név nyilván összefügg a sokkal korábbi gyöngyvirág elnevezéssel. A képen a fürtös gyöngyike látható.

hajnalka.jpg

 

Hajnalka
A Hajnalka nevet a 19. század első felében alkották a hajnal szóból. Az 1830-as években nagyon divatos volt, sokszor kicsinyítő képző nélkül, Hajnal alakban is használták.
A hajnalka közszóként 1793-tól adatolható, a virágnyelv tette népszerűvé. Magyarországon Tompa Mihály ilyen című virágregéje nyomán terjedt el. A képen a kerti hajnalka látható.

ibolya.jpg

Ibolya ~ Viola
Az Ibolya név magyar névalkotással keletkezett a hasonló nevű virágnévből, amely a latin viola szóból származik. Ennek régi magyar alakváltozata az ivola ~ ivolya. Belőle alakult ki az ibolya szó. A viola és az ibolya szó jelentésének elkülönülése csak a 19. század második felében következett be. Az Árpád-korban, a 13. század végétől fordul elő női névként.
Valószínű, hogy már a latinban női névként alkalmazták, így lett a magyarban is személynév belőle. Erre utal a Violenta, Violent alakok 13-14. századi előfordulása. A középkorban a Viola, az Ivola és az Ibolya nevet egyaránt megtaláljuk, minden bizonnyal bóknévként, hiszen a középkori kertek egyik legnépszerűbb virága a viola ~ ibolya, amely a virágszimbolikában a szerénység jelképe.

imola.jpg

 

 

Imola
Az imola név ismeretlen eredetű. Dankovszky Gergely a fagyöngy szláv imela nevével egyezteti, de ez nem fogadható el.
Az Imola női személynév a növénynévből keletkezett.
A képen a budai imola látható.

jacint.jpg

 

 

 

Jácint
A jácint a latinból származó nemzetközi szó, vö. hyacinthus; végső forrása a görög. Hüakinthosz a görög mitológia szerint Apollón kedvese volt. Az isten éppen diszkoszvetésre tanította az ifjút, amikor a diszkosszal véletlenül eltalálta, és megölte. Hüakinthosz kicsorduló véréből született a jácint növény.

jazmin.jpg

 

Jázmin
A pompás virágú cserjének csaknem minden nyelvben azonos vagy hasonló hangzású a neve. Vándorszó, az olaszba és a spanyolba is az arabból került. A perzsa jaasman szóból származik.
A magyarba többszörös átvétellel került, részint a latinból, részint a németből.
A régi jezsamin, jásmin, jásminum forrása a latin, a jázminé a német.
A képen a téli jázmin látható.
margareta.jpg

Margaréta ~ Margit
A Margit név a görög eredetű latin Margarita név megmagyarosodott alakja. Jelentése ’gyöngy’.
Virágnévként a 19. századtól használatos.
Valószínűleg a francia lovagok adták mai margitvirág nevét: marguerite.
Nálunk is használatos a margitvirág név, mely nyelvünkben német eredetű.

narcisz.jpg

 

Nárcisz
A nárcisz a latinból származó vándorszó, vö. latin narcissus.
Egy görög legenda szerint Narkisszosz olyan csodálatosan szép ifjú volt, hogy beleszeretett a vízben visszatükröződő tükörképébe. Olyannyira, hogy el sem tudott szakadni a látványtól, s elemésztette a saját maga iránt érzett szerelem. Azon a helyen, ahol meghalt, egy gyönyörű virág nőtt. Az önimádó szépség megtestesítőjéül aligha találhatnánk alkalmasabb virágot a nárcisznál.

petunia.jpg

Petúnia
A petúnia tudományos latin jövevényszó, Antoine Laurent de Jussieu, a párizsi egyetem tanára (1748–1836) nevezte el a növényt. Párizsba 1824-ben került Dél-Amerikából. A névadó megállapította róla, hogy a dohánnyal rokon, és mert a brazíliai indiánok a dohányt petumnak vagy petunnak nevezik, így nevezte el.
A női név a virágnévből keletkezett.

rozsa.jpg

Rózsa
A Rózsa keresztnév a latin rosa ’rózsa’ szóból, illetőleg a Rosa névből származik. A bóknevek, virágnevek csoportjába tartozik. Már az Árpád-korban divatos név volt. A 13. század elejétől Rosa, Rusa alakokban fordul elő az írásos emlékekben.
A magyar írásbeliségben a rózsa szó a Besztercei Szójegyzékben (1395 k.) bukkan fel először.
A szó belseji zs ejtése (z helyett) a hazai latin ejtésmódra vezethető vissza.

veronika.jpg

Veronika
A legismertebb névmagyarázat szerint a növény annak a jámbor jeruzsálemi asszonynak a nevét viseli, aki a Golgotára keresztet vivő Üdvözítőnek kendőt nyújtott át. Az asszony neve Bereniké volt, jelentése ’győzelmet hozó’. A hagyomány szerint a Megváltó arcának lenyomata látható maradt az asszony kendőjén, erről kapta a nő a Veronica nevet.
A név első tagja a latin verus ’igaz’ melléknév, második tagja pedig a görög ikon ’kép’ szó. Innen ered a növény veronika neve.
A képen az orvosi veronika látható.

zsombor.jpg

Zsombor
A Zsombor régi magyar személynév, mely a szláv eredetű Zombor név alakváltozata. Jelentése ’bölény’.
Nem a névből keletkezett, de vele azonos alakú a zsombor közszó. Ismeretlen eredetű, a kányazsombor madárneves összetételben bukkan föl először az írásbeliségben (1790).
A népnyelvből kerülhetett a botanika szaknyelvébe. Talán a német eredetű, ’kerek kosár’ jelentésű zsombor szavunk hatott rá.
A képen a kányazsombor látható.

Persze a listánk közel sem teljes, hiszen a Gyopárról, Íriszről, Hangáról, Kamilláról és a Gyöngyvirágról még egy szót sem ejtettünk...

Az eredetfejtésben a Keresztnevek enciklopédiája, a Növénynevek enciklopédiája, a Gyógyhatású növények, valamint az Etimológiai szótár volt segítségünkre.