Elhangzott 2015. december 15-én a TINTA Könyvkiadó karácsonyi könyvbemutatóján az MTA Nyelvtudományi Intézetében

Dormán Júlia – Kiss Gábor: Tulajdonságszótár. 3150 személyleíró szó magyarázata és ellentéte, valamint fogalomköri csoportosítása. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2015.

A főiskolán hallgatóimmal beszélgetve gyakran előfordul, hogy meg kell kérdeznem, mit jelent, amit mondtak illetve az sem ritka, hogy közönséges, durva kifejezéseket használnak. Ilyenkor vagy fejcsóválással, vagy szóban is jelzem nekik, hogy ezt helytelenítem. Sokszor értetlenkedve kérdeznek vissza, hogy ebben mi a kifogásolandó. Erre jellemző példa az általuk oly gyakran használt kifejezés a „szívás”, ami szerintük nem hordoz negatív tartalmat. Talán két hete történhetett: egy konfliktushelyzetről beszámolva az egyik hallgatóm mesélte, hogy ő a másik féllel szemben nem akart "púposkodni". Csodálkozva néztem rá, mert ezt a kifejezést még nem hallottam és meg is kérdeztem, hogy mit jelent. "Hát, hogy nem fogom cikizni őt" válaszolta. Újból visszakérdeztem, hogy nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni a másikat, azaz nem akar kellemetlenkedni? Igen, erősítette meg az én magyarázatomat.

Ezen előzmények után pár nappal később kaptam meg Kiss Gábor felkérő levelét a Tulajdonságszótár bemutatására.

Dormán Júlia – Kiss Gábor: Tulajdonságszótár (TINTA Könyvkiadó, Budapest, 2015.)

Kíváncsian vártam a könyvet, hiszen már több Kiss Gábor által szerkesztett A magyar nyelv kézikönyvei sorozatban megjelent szótár is segíti publikációs munkámat, illetve ajánlásomra már hallgatóimét is. Hamarosan kezemben tarthattam, a Tinta Könyvkiadó által megjelentetett Tulajdonságszótárt. A könyv előszavának olvasása közben felelevenedtek bennem a fentiekben leírt előzmények.

A szótár részhez lapozva a tulajdonságok nevei alatt részletes szómagyarázatokat és gyakran a tulajdonság ellentététes jelentésű párját találtam. Pl.:

aszkéta (idegen)

Önmegtartóztató életet élő, az élet örömeiről önként lemondó. Ellentéte: élvhajhász, hedonista (idegen)

nebáncsvirág (választékos)

1. Kényeskedő, hamar megsértődő, ennélfogva visszahúzódó ember.
2. Nagyon szemérmes, hamar elpiruló személy. 

topa (tájszó)

1. Hibás, beteg, torz lábú.
2. Sánta, bicegő v. nehéz, esetlen járású.
3. Ügyetlen, gyámoltalan. Ellentéte: talpraesett, életrevaló, tetterős (választékos)

A könyv végén fogalomköri mutatóban különböző kategóriákba csoportosítva találjuk meg az egyes tulajdonságokat, és nagy örömömre annak jelzését, hogy az adott szó negatív vagy pozitív tartalmú-e. Pl.: az anyagi helyzetre a következő tulajdonságnevek utalnak:

gazdag

aranyifjú (régies, rosszalló); dús (régies); dúsgazdag; jómódú; milliárdos; milliomos; módos (népies); multimilliomos (idegen); parvenü (idegen); pénzes; pénzeszsák; potens (idegen); tehetős; tehetséges (népies); újgazdag; vagyonos

szegény

ágrólszakadt; alsóbbrendű (régies); csóró (szleng); éhenkórász (rosszalló); éhező; elesett; földhözragadt (ritka); kiéhezett; kisemmizett; kispénzű; koldusszegény (népies); kopott (ritka); megszorult; nincstelen; nyomorú (ritka, régies); nyomorult; pénztelen; pőre (ritka); ruhátlan (ritka); sóher (idegen, bizalmas); szegény; tönkrement; vagyontalan; vékonypénzű (népies)

Mint a fenti példákból is látjuk, a szótár szerencsére szép számmal hoz a régi és a tájnyelvből is példákat.

Külön érdekessége a fogalomköri mutatónak az a része, amely a csak a nőkre, ill., csak a férfiakra vonatkozó tulajdonságokat sorolja fel. A 115 leginkább nőkre vonatkoztatható tulajdonságok közül egy kis ízelítő:

nőkre vonatkozó tulajdonságok

angyal; álomnő; amazon (idegen); … divathölgy (régies); dögös (bizalmas); … penészvirág … világszépe (túlzó); … zárdaszűz (tréfás)

Máris megfogalmazódott bennem, hogy végre egy egybeszerkesztett munka, amely a nyelvészeti értékein és az értelmezésen túl segít abban is, hogy a szótárt használó a jó és a rossz, a durva, a trágár és a kultúrált kifejezések között is különbséget tudjon tenni. Közben munkált bennem a kisördög, hogy valóban ennyire rossz a helyzet? Ezért a félév utolsó szemináriumi óráin megkértem a hallgatóimat, hogy töltsenek ki egy általam a könyv tartalmából véletlenszerűen összeállított feladatlapot, amelyet két feladattípusra bontottam. Az egyikben arra kértem őket, hogy írják le, véleményük szerint mi a szómagyarázata az alábbi szavaknak: szerencselovag, harsány, talentum, lankadatlan, hiéna, talajavesztett, heroikus, kókler és zabolátlan. A másik feladattípusban az alábbi szavak mellé kértem, hogy írjanak 3-4 szinonimát: kártékony, gyengéd, hárpia, udvarias, jóságos és engedetlen. A feladatlapot 68 hallgató töltötte ki. 14 csecsemő-és kisgyermeknevelő és 54 tanító szakos hallgató. Már a kitöltés közben meglepett, hogy többen is megkérdezték, hogy mit tegyenek, ha nem ismerik az adott tulajdonság jelentését, illetve nem tudnak szinonimát írni. Az elemzés még jobban elkeserített. Összesen 27 olyan feladatlapot adtak be, amelyben minden szómagyarázat korrekt volt. A többi 41-ben voltak jó és helytelen meghatározások és üresen maradt sorok is. Néhány példa:

"A szerencselovag egy olyan mesebeli szereplő, amely szerencsét hoz, de egyben megtestesíti a bátorságot, jellemet, erényt.", "A szerencselovag az, aki valami jótettet hajtott végre és ezzel minket megmentett." vagy "Heroikus az a személy, aki a dolgok rossz oldalát tekinti, egy ilyen személy leépíti az embert.", "A heroikus fáradt." És még sorolhatnám. A másik feladattípusban egy kitöltőtől sem kaptam vissza olyan feladatlapot, amelyben minden személyleíró szóhoz legalább 3 szinonimát írtak volna. Ami igazán meglepő volt számomra az az, hogy főleg a negatív jelentésű szavakhoz tudtak megfelelő szinonimát rendelni, míg a pozitív jelentésűeknél csak elvétve találtam 2-3 rokon értelmű szót, sőt 39 esetben fordult elő, hogy egyet sem tudtak írni.

A könyvbemutatóra történő felkészüléskor két mottóval is találkoztam. Az első a meghívón szerepelt, "A magyar nyelv a legnagyobb hungarikum" a második Kiss Gábor felkérésében "a nyelv híd, amely összeköt". Ezeket vallom magam is, de a jövőben gyermekeinket, unokáinkat beszélni, írni, olvasni, fogalmazni tanító fiatalok által kitöltött feladatlapok, a mindennapokban velük folytatott beszélgetések időnként elbizonytalanítanak. Igaz az általam végzett kisszámú felmérés nem reprezentatív, de elgondolkodtató, hiszen az általam megadott szavak nemcsak a köznyelvben, hanem mesékben, irodalmi művekben, filmekben is szerepelnek.

Kinek ajánlom a Dormán Júlia és Kiss Gábor szerkesztésében megjelent Tulajdonságszótárt? Minden gyermekekkel, fiatalokkal foglalkozó szakembernek, akik pedagógiai, pszichológiai munkájukban törekszenek az érzelemgazdag, színes, szabatos kifejezésmódra, és ezt a pro-szociális, azaz a közösségi, a segítő magatartásforma kialakításával együtt fontosnak tartják a gyermekek és tanulók fejlesztésében is. Ajánlom szülőknek, valamint a szintetizáló gondolkodást is igénylő használata miatt felső tagozattól minden diáknak és olyan szakembereknek is, akik publikációs tevékenységében az érzelmek, tulajdonságok is szerepet kapnak. A szakembereken túl haszonnal forgathatják az irodalomkedvelők és azok a személyek is, akik nemcsak a saját társadalmi környezetükkel, a saját korosztályukkal állnak kapcsolatban, hanem a széles társadalmi réteget érintő tevékenységet is végeznek. Így válhat e könyv híddá, ami összeköt.

Rózsáné Czigány Enikő,

ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék

 Dormán Júlia és Kiss Gábor a Tulajdonságszótárral

A Tulajdonságszótárról itt tudhat meg többet a TINTA Könyvkiadó honlapján.

Itt olvashat riportot a Tulajdonságszótár két szerzőjével, Dormán Júliával és Kiss Gáborral a szótár készítésének menetéről.