Az angol vagy a magyar közmondások a jobbak?

Van kedvenc közmondásotok?

A magyarok szeretik a szólásokat, közmondásokat – az ezekkel foglalkozó kiadványaink népszerűségéből legalábbis erre következtetünk. És miért is ne szeretnénk mi, magyarok a közmondásainkat, hiszen olyan gazdag szólásaink tárháza, hogy abban mindenki megtalálhatja a számára kedves darabokat.

Akár nyelvi játékokra is ihlethetnek a közmondások. Grétsy László nagyszerű könyvében, Nyelvi játékaink nagykönyvében találhatunk nem egy ilyen jellegű játékot. Gyárthatunk például anagrammákat egy-egy ismert közmondás betűinek felhasználásával (Olcsó húsnak híg a leve. –> Hol cúg van, ott a ló is kehes.), alliterálóvá is alakíthatjuk őket (Jó pap holtig tanul. –> Agilis atya aggkoráig acélozza agyát.), de ezeken kívül is számos agytornáztató lehetőség adódik – további játékokért tessék felütni a könyvet!

Most azonban kicsit más irányba, méghozzá az angol közmondások irányába fordítsuk a figyelmünket! Az alább következő képek egy régi könyvecskéből származnak, amelyben angol nyelvű közmondások voltak fölsorolva, képekkel illusztrálva és egy-egy versikével kiegészítve. Most 13 darabot mutatunk be az angol közmondások közül, megadva a szövegek hevenyészett fordítását is.

6.jpg

A bátor keveset szenved, a gyáva sokat.

Két fiú csalánokhoz téved,
Egyikük bátran megmarkolja őket, fájdalmat nem érez;
A másik félelemtől reszket, s nagyon szenved:
A legkisebb érintésre óbégatni kezd.

7.jpg

Ha akarjuk, célt érünk.

Gerincükkel súrolják az eget,
S dacolnak az emberi akarattal a hegyek;
De amikor az emberek utazni kívánnak,
S meglátják a túloldalon a szomszédokat,
Ásóikkal áttörnek a sziklán: s a vonat száll,
Késlekedés nélkül, keresztül a hegy gyomrán.
8.jpg

Hamar megfogják a patkányt, amelynek csak egy lyuka van.

Amikor veszély leselkedik ránk, bizony nem hátrány,
Ha több búvóhely, nem csak egy vár ránk;
E patkány, szegény, nem mentheti irháját,
Egyetlen lyuka lezárva: elfogják, lenyiszálják.4.jpg

Kölcsön ruha sosem illik jól az emberre.

Ez a fiú férfi lenne; nézd, micsoda maskara!
Kalapja és csizmája óriás, kabátja marha nagy,
Hogy jobban lássuk, száz szó is kevés lenne:
Kölcsön ruha sosem illik jól az emberre.5.jpg

A leghosszabb kerülőút a legrövidebb hazavezető út.

Két iskolás hazaindul egyszerre,
Szokott úton megy az egyik, kerülve,
A másik átvágna a réten, de megjárja,
Nyakig merül az árokban a sárba.10.jpg

Aki melegben van, azt hiszi, senki sem fázik.

Pattog a tűz, papucs a lábon,
Párnázott széken ül a jóllakott Áron;
Pöfékel nagyban, miközben hallja:
Szegények odakint biz’ halálra fagynak;
Meglepődik (hisz oly melegben van), képzelni se tudja,
A nagy hidegnek valaki hogy lehet a foglya.
11.jpg

Embernek szerencsétlenség: Istennek lehetőség.

Sziklás a part, zátonyra fut a hajó,
Csak két matróz élete marad való;
Egyikük épp veszne hullámsírba,
Ha egy deszka arra nem sodródna;
A másik tutajban, s nincs mivel evezni,
Ám baráti szellők mindkettőt megmentik.
12.jpg

Jobb a megelőzés, mint a kúrálás.

A gyermek szakadék peremén kóborolt,
Hogy jól vigyázzon, neki anyja szólt,
Megmentve a veszélytől; jobb a biztos síkság,
Mint a törött tagok, és testben a tartós sajgás.
Megelőznéd, hogy valaki rumot igyon?
Verd szét hordóját, és levan a gond.
13.jpg

Kitartóké a győzelem.

Zárt sorokba rendeződve, szilárdan összetart e sereg,
s minden pontján védve magát, bátran helytáll;
Hiába támad minden oldalról az ellen,
ők helytállnak, s övék lesz a győzelem.2.jpg

A látvány sokszor csalóka.

A jól ismert, járt utat ha elhagyjuk,
Hű vezető kell, kiben mindig bízhatunk.
A bolond az óvatost kineveti;
Tanácsát ő nem kéri ki.
Vezető nélkül vág keresztül erdőn-mezőn,
Tiszta havon: s lesüllyed a mélybe ő.
1.jpg

Erőnél többet ér a tudás. (A tudás hatalom.)

Erős az óriás, de van egy kis hiba:
Akárhogy veselkedik, nem mozdul a szikla.
Ellenben a kicsinek, ki eszét veti latba,
S emelőkart használ, nyerés a jutalma.3.jpg

Túl sok szakács elsózza a levest.

Serénykednek mindahányan, hogy jó húslevest főzzenek,
Egy emberként állnak hát neki a feladatnak:
Először sót szór bele az egyik,
Aztán a következő egy kis borsot, és így tovább:
Hogy még jobb legyen, íme, a harmadik
Néhány pikáns fűszert dob a fazékba;
Körbe-körbe keverik, amíg föl nem forr egészen,
Mindhiába: a sok szakács elrontotta a levest.
9.jpgHa valamit el akarsz intézni, indulj el; ha nem, küldd mással.

Egy utazó messzi kikötőbe indul,
Nincs sok idő, a vonat már-már mozdul;
Út közben egy fiúra bízza a bőröndjét,
Ráparancsol, hogy siessen,
Ne álljon meg holmi játék kedvéért,
De a fiú hamarosan egy pillangó után kajtat,
Megfeledkezik feladatáról, és az idő elszalad.

Szabó Mihály, a TINTA Könyvkiadó munkatársa