Augusztus elején Széphalmon jártam a Magyar Nyelv Múzeumában, de most nem is erről a szép élményről szeretnék írni, hanem arról, hogy visszafelé jövet megtekintettük a híres sárospataki könyvtárat. (Hivatalos neve: Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Nagykönyvtár.)

Kicsit bosszúsan indult a könyvtárlátogatás, mert nehezen találtuk meg. Persze, ha már ez ember egyszer felfedezte, hogy hol is van a cél, akkor másodjára már könnyebben találna oda. Mint a református kollégium udvarán a tájékoztató tábla hirdeti, minden órában indul csoport. Még bőven volt időnk, hát a trópusi melegben a közelben lévő cukrászdában megittunk egy kólát. Aztán ücsörgés (nem szürcsölés!) közben megláttam, hogy pont szemben van egy könyvesbolt, fizettünk, aztán gyorsan át is mentünk a könyvesboltba terepszemlére. Sajnos, egyetlen TINTA könyvet vagy szótárt sem találtam, az amúgy nem túl nagy boltban. Hát mit mondjak, elszomorodtam. Indultunk vissza a könyvtárhoz, mert közelgett az "egész óra". Megvásároltuk a nem túl drága belépőt, és mint kétszemélyes csoport, elsétáltunk az első emeleti könyvtár nagy vasajtajához. Mint megtudtuk tűzvédelmi szempontok miatt is van a vasajtó. Belépve szép nagy, hosszúkás könyvtárterembe jutottunk. Körben polcok, régi és újabb könyvekkel. A galériával együtt sem túl magas teremnek a tetejét két sorba rendezett oszlopok tartják. Meglepetten hallgattuk, hogy a mennyezet lapos, csak a festő ügyes ecsetje varázsolta oda látványnak a kupolát.

Elsősorban az oktatás segítésére a könyvtárban az évszázadok alatt közel négyszázezer könyv gyűlt össze az 1700-as évek végétől. Ma már a könyvek jelentős részére a számítógépes katalógusban is rá lehet találni, sőt némelyik digitalizálva is van, így számítógéppel az interneten keresztül, akár otthonról is lapozható. A könyvek mellett jelentős a kéziratos gyűjtemény is, érdekességként hallottuk, hogy több mint 20.000 gyászjelentést őriznek.

A könyvtár féltve őrzött kincse a tíz latin nyelvű ősnyomtatvány. (Ősnyomtatványnak nevezzük az 1500 előtt nyomtatott kiadványokat.)

A könyvtár becses darabja a köszönetképpen Kazinczy Ferencről elnevezett sárospataki Kazinczy-kódex, amely három kisebb ősnyomtatványt tartalmaz. Kazinczy Ferenc lázas szenvedéllyel hosszú évek alatt összevásárolt gazdag saját térkép- és könyvgyűjteményét 1806-ban 200 Ft-ért eladta a könyvtárnak, mert úgy gondolta, hogy a könyvritkaságok jobb, ha nem egy magánkönyvtárban, hanem közkönyvtárban vannak, ahol sokak tanulmányozhatják őket. Természetesen Kazinczy rossz anyagi helyzete is motiválta talán az adás-vételt.

A II. világháború végén a könyvtár legféltettebb kincsei a Szovjetunióba kerültek. 61 ritkaság hosszú tárgyalássorozat után 2006 elején került haza.

Napjainkban, mikor a digitális világ itt tombol körülöttünk, meghatottan sétáltam a hagyományos könyvtárteremben. Eszembe ötlött, utánunk kétszáz év múlva az e-könyvolvasók, tabletek lesznek majd kiállítva?

A hűvös könyvtárból kilépve a nagy melegbe, még elsétáltunk Sárospatak másik nagy nevezetességéhez, a Várhoz. Erről majd legközelebb.

Kiss Gábor

A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Nagykönyvtárának kincsei digitálisan: http://www.patakarchiv.hu/